Szili februárban szavazna inkább

A házelnök levélben kéri Lendvai Ildikót és Gyurcsány Ferencet, hogy halasszák februárra az egészségbiztosítási törvény végszavazását. Részletek itt.

Az Országgyűlés 195 igen, 1 nem és 12 tartózkodással elfogadta az egészségbiztosítási törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. Kolber István szocialista képviselő véletlenül nemmel szavazott - véletlenül, a Fidesz és a KDNP képviselői nemmel szavaztak. Kivéve Rogán Antalt, aki a tartózkodott (állítása szerint véletlenül nyomta ezt a gombot), ahogy az MDF frakció is és Gyenesei István független képviselő.

A képviselők 167 igen, 195 nem és 3 tartózkodással vetették el a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére vonatkozó fideszes indítványokat.

Az elfogadott módosító indítványok alapján az előterjesztés címe az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslatra egyszerűsödött (az eredeti címben "a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendje is szerepelt").

Megszavazták azt a módosító indítványt, amelynek alapján az egészségbiztosítási pénztárak átvállalhatják a vizitdíjat, ha a beteg részt vesz prevenciós, illetve egészségfejlesztési programokban. A pénztáraknak lehetőségük van arra, hogy a kórházi napidíjat is átvállalják, ennek nincs feltétele. A képviselők támogatták azt a javaslatot, hogy az egészségügyi szolgáltatónak a beszedett vizitdíj és kórházi napidíj 30 százalékát alkalmazottainak javadalmazására kell fordítania.

Elfogadták azt a módosító indítványt is, miszerint a mögöttes állami felelősség elve alapján az állam biztosítja a pénztártagok ellátását, ha az egészségbiztosítási pénztár működése a pénztártagok ellátását veszélyezteti. Az egyik támogatott javaslat szerint a pénztárnál nem kettő, hanem egy cégvezető működik, illetve a pénztárakból a magyar államot illető osztalékrészt az egészségügy fejlesztésére kell fordítani. A támogatott sorban szerepelt az a javaslat, amely szerint a tagszervezés során bármilyen csoportra irányuló tagszervezés, valamint a biztosítottak közötti bármilyen megkülönböztetés tilos. A pénztár kisebbségi tulajdonosa jogosult a cégvezető jelölésére - a törvényjavaslat szerint. Egy másik javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap kezelését a kormányhivatalként működő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ látja el.

Bekerült a törvényjavaslatba az is, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosításon nyugszik. Ha a törvényjavaslatot december 17-én elfogadja az Országgyűlés, akkor január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztár jön létre, de működésüket 2009. január elsején kezdik meg.

© Stiller Ákos

A támogatott módosító javaslatok elfogadása a reform első olyan eleme, ami csak ad: ugyanannyi járulékért a választás szabadságát - hangsúlyozta a miniszter. A tárcavezető kiemelte: az elfogadott módosító javaslatok között szerepel, hogy az egészségbiztosítási pénztárak részben, vagy egészben átvállalhatják a kórházi napidíjat és a vizitdíjat. A pénztárak igazgatóságában hat tag lesz, a testület elnökét az állami szereplő adja. A pénztáraknak biztosítottanként 12 ezer forintot kell majd fizetniük - fűzte hozzá. A pénztáraknak kötelezően kártyát kell kibocsátaniuk, amely átveszi majd a mostani taj-kártya szerepét - tette hozzá.

Az előterjesztést a frakció a december 17-i zárószavazáson egyhangúlag támogatni fogja, a szavazás alól felmentést senki sem kért - közölte Lendvai Ildikó. Az MSZP-frakció ülését azt követően tartották, hogy a parlament kedden döntött az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól. Kökény Mihály, az MSZP egészségügyi szakpolitikusa azt mondta, nem vetődött fel az sem, hogy halasszák el a törvényjavaslat zárószavazását.

Az elfogadott módosító javaslatok közül a tárcavezető kiemelte: kötelező lesz a pénztárnak minden egyes kistérségben ügyfélszolgálatot működtetnie, ahol legalább tízezer biztosítottja van. Ezt akár mobil-ügyfélszolgálattal is megtehetik - tette hozzá. Jelezte, hogy 25 ezer biztosított felett állandó irodát kell működtetnie e pénztáraknak. Horváth Ágnes legalább ilyen fontos kérdésnek tartja a panaszkezelési szabályok pontosítását, többek közt azt, hogy ezeket mennyi idő alatt kell elbírálni. Beszámolt arról, hogy az egészségbiztosítási pénztárak részben, vagy egészben átvállalhatják a kórházi napidíjat és a vizitdíjat, attól függően, hogy a tag jár-e szűrésekre, valamint kötelezően kártyát kell kibocsátaniuk, ami átveszi majd a mostani taj-kártya szerepét.
 
Mint elhangzott, a pénztárak igazgatóságában hat tag lesz, a testület elnökét az állami szereplő adja, de ő ugyanolyan szavazati joggal rendelkezik, mint a bizottság bármelyik másik tagja. Együttdöntésre van szükség - hangoztatta. Az egészségügyi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy változott az átlépési szabály: kettő helyett évente csak egy lehetőség lesz pénztárat váltani, október 15. és november 15. között. Tájékoztatása szerint a módosító indítványokkal tovább szabályozták a várólistákat: az intézményeknek betegfogadási listát kell vezetniük és csak bizonyos beavatkozásoknál lesz várólista. Példaként említette, hogy ha valaki eleve kér egy bizonyos időpontot vagy orvost, akkor a betegfogadási listára kerül. Horváth Ágnes kitért arra, hogy a pénztáraknak biztosítottonként minimum 12 ezer forintot kell majd fizetniük a befektetőknek.

Az egészségügyi miniszter nem tudott róla, hogy volt olyan szocialista képviselő, aki nemmel szavazott az egészségbiztosítási törvényhez benyújtott, a kormány által támogatott módosító indítványokra. Mint mondta, megkeresi a képviselőt és egyeztetet vele.

© hvg.hu

Lendvai Ildikó szerint az új rendszer megőrzi a nemzeti kockázatközösség, illetve a szolidaritás elvét, és garanciákat ad arra, hogy az állami többség ezt a szempontot érvényesítse. Mint mondta, a törvényjavaslat arra is garanciát ad, hogy ne legyen semmilyen anyagi, életkorbeli vagy egészségügyi állapottól függő megkülönböztetés a biztosítottak között. A szocialista frakcióvezető közölte: nem kívántak automatikus igent a frakciótól, azt pedig végképp nem akarták, hogy valaki politikai szimbólumnak tekintse a döntést, és esetleg jobb szakmai meggyőződése ellenére szavazási kényszert érezzen.

Arra a kérdésre, hogy miért tartott két és fél órán keresztül a frakcióülés, Lendvai Ildikó azt mondta, minden nyitott és nem nyitott kérdést újra akartak beszélni, és közel negyven felszólaló volt. Kitért arra, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök a szavazás után szólalt fel, a frakciónak az volt a dolga, hogy "maga kínlódja ki véleményét". A frakcióvezető tájékoztatása szerint a döntés után arra kérték a kormányfőt, hogy a további feladatokról, végrehajtási rendeletekről adjon tájékoztatást. A munka számunkra nem fejeződik be: a frakció részt kíván venni a végrehajtási utasítások kidolgozásában - szögezte le.

Lendvai Ildikó azt mondta, a törvényről és nem a koalíciós partnerről beszéltek a frakcióülésen, a javaslat tartalma pedig az MSZP számára megfelelő. Egy kérdésre, miszerint fordulópontot jelent-e a december 17-i szavazás a koalíció életében, a képviselőcsoport vezetője azt mondta, nem nevezi fordulópontnak hogy egy koalíció, amelyet négy évre megválasztottak, négy évig működik. A politikus szerint a párbeszéd nem fejeződhet be a jövő heti szavazással. Nagyon sokfajta tévhit, félelem van az emberekben, és ez nem az ő hibájuk - fűzte hozzá. Úgy vélte, a koalíciós pártok azzal voltak elfoglalva, hogy jó törvény legyen a végeredmény, és talán kevesebbet tudtak az érintettekkel beszélni az előterjesztésről. Megjegyezte: a párbeszédre egy év áll rendelkezésre, mivel az új modell 2009. január 1-én kezd el működik.

Az MTI úgy tudja, a frakcióülésen több felszólaló is azt mondta, bár megszavazzák a törvényjavaslatot, nem örömmel teszik ezt. A miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az egészségbiztosítási reformnál útelágazáshoz érkeztek: el kell dönteni, előre vagy hátra.