A rendezvényen kutatók és környezetvédelemmel, energiapolitikával foglalkozó politikusok beszéltek az atomenergia jövőjéről, s annak magyarországi vonatkozásairól.

Vajda György akadémikus előadásában hangsúlyozta: a paksi atomerőmű ma is jó állapotban van, élettartamát mintegy húsz évvel meg lehet hosszabbítani, ezt gazdasági és környezetvédelmi szempontok is indokolják. A szakember ugyanakkor úgy vélekedett, a jelenlegi helyzetben hiba lenne új atomerőmű építése Magyarországon, mivel az energetikában mindig vannak krízisek, így az atomerőművek arányát nem célszerű növelni, nem beszélve arról, hogy egy új erőmű építésének terve óriási társadalmi vitát robbantana ki. Az atomerőműveknek ma stabilizáló funkciójuk van az energetikában, mert erősítik az ellátás biztonságát, illetve jelentős szerepük van az üvegházhatás mérséklésében - mondta Vajda György. Beszélt arról is, hogy atomerőművek újabb generációja van kialakulóban, illetve a már meglévők élettartamát meghosszabbítják, ami azért előnyös, mert olcsóbban fejlesztik a villamos energiát: az Egyesült Államokban például a kongresszus adókedvezményeket biztosít az ilyen erőműveknek, de újabb, úgynevezett negyedik generációs atomerőművek építését tervezi egy sor ország, többek között Japán, Oroszország, Kína, India, Finnország, Közép-Európa több állama, de olyan országok is, mint Indonézia, Jordánia és Egyiptom.

Homonnay Zoltán, az ELTE Természettudományi Karának egyetemi tanára szerint nem lehet lemondani a nukleáris energiáról. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne a legolcsóbb és legkisebb kiszolgáltatottságot jelentő energiaforrást használjuk" - mondta a szakember. Előadásában kitért arra: Magyarországnak ezért is elemi érdeke, hogy fejlessze nukleárisenergia-termelő kapacitását. A kockázat megnyugtatóan alacsony szintre csökkenthető a megfelelő szakemberképzéssel - tette hozzá.

Herczog Edit, az MSZP elnökségi tagja és európai parlamenti képviselője arról beszélt: az EU-ban a nukleáris erőművek építése, élettartamuk meghosszabbítása tagállami hatáskör, de a biztonság és hulladék kezelése már nem. Hozzátette, hogy az uniós tagállamok közül többen tervezik új erőművek építését. Ez a világban is így van, több mint húsz ország tervezi a nukleáris energia felhasználását, erőművek építését - mondta Herczog Edit. Felhívta a figyelmet arra, hogy minél nagyobb valahol a népesség, annál nagyobb az energiaigény. Ezzel összefüggésben kifejtette, 2035-ben Kína és India fogja birtokolni a világ nukleáris erőműveinek negyven százalékát.