Ötpárti egyetértés a közpénzügyi szabályozásról
Egyetértésre jutott az öt parlamenti párt képviselője arról, hogy a közpénzügyi szabályozást és ezen belül az Országgyűlés Költségvetési Hivatalának felállítását az alkotmányban rögzítik - jelentette be kedden Veres János pénzügyminiszter.
"A költségvetési hivatalnak a jelenlegi elképzelések szerint nem lesz vétójoga, így nem csorbítja a parlamenti képviselők jelenlegi jogosítványát, tehát a költségvetésben fennmarad az 1990 óta érvényes gyakorlat, az elfogadáshoz szükséges feles többség" - jelentette ki a pénzügyminiszter. Hozzátette: a hivatal vezetőjét az Országgyűlés kétharmados többséggel választja majd.
Veres János elmondta: alapvető kérdésekben nincs véleménykülönbség, csak szövegezési pontosítások hangzottak el, az önkormányzatok adósság kereteinek szabályozásáról még további egyeztetés szükséges. A közpénzügyi szabályozásról szóló törvény tárgyalását várhatóan még az idén el lehet kezdeni, de az érdemi vita és a záró szavazás a jövő évi tavaszi ülésszakon várható - mondta a pénzügyminiszter.
Az MTI információi szerint az ötpárti tárgyaláson jelen volt Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője, a költségvetési bizottság tagja, Szabó Lajos szocialista képviselő, a költségvetési bizottság alelnöke, Gegesy Ferenc szabaddemokrata képviselő, a költségvetési bizottság tagja és Pongrácz Tibor (MDF, korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár), a KDNP meghívott képviselője viszont hiányzott.
Sólyom László köztársasági elnök az idén nyáron kezdeményezte az ötpárti egyeztetést, legutóbb augusztus végén tárgyalt a pártok frakcióvezetőivel a költségvetési szabályok megújítását érintő ötpárti megegyezésről. A köztársasági elnök az ötpárti megállapodás kezdeményezésekor hangsúlyozta, hogy az óriási államadósság és költségvetési hiány csökkentése olyan ügy, amelyben az ország érdeke megegyezést követel a pártok között.
A Pénzügyminisztérium honlapján megtalálható eredeti javaslat célja stabil költségvetés-politikai szabályrend és ezt biztosító intézményrendszer létrehozása a hitelesség, a költségvetési fegyelem, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése érdekében.
A költségvetés-politikai szabályok közül az első a fenntartható adósságszintre vonatkozik. (Jelenleg az államháztartás GDP arányos adóssága jóval meghaladja a maastrichti követelmények által előírt 60 százalékot.) A javaslat szerint a reál adósságszint tartása biztosítja a költségvetés-politika hosszú távú fenntarthatóságát, az adósságráta csökkenését.
Az ajánlás kimondja, hogy aktív elsődleges egyenlegre van szükség a költségvetésben. (Az elsődleges egyenleg nem tartalmazza az államadósság kamatait, a tb-alapok egyenlegét, a pénzügyi alapok egyenlegét, illetve az önkormányzati szaldót.) Ezt az elvet a 2008. évi költségvetési törvényjavaslat is érvényesíti: a tárgyalás alatt lévő költségvetés elsődleges egyenlegét 100 millió forint többlettel nyújtotta be a kormány.
A költségvetési átláthatóság biztosításának egyik legerősebb eszköze egy kormánytól független, pártsemleges, jól informált intézmény, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala (OKH). A PM javaslata szerint ugyanis a jelenlegi magyar rendszerben nincsen olyan intézmény vagy mechanizmus, amely "versenyezni tud" a végrehajtó hatalom információs előnyével, illetve képes szembesíteni a döntéshozókat az aktuális javaslatok, intézkedések hosszabb távú hatásaival.
Az OKH mint külső kontroll-szervezet kizárólag a költségvetési átláthatóság érdekében tevékenykedik, a költségvetés-politika alakításában semmilyen módon nem vesz részt. Az OKH nem készít alternatív költségvetés-politikai javaslatokat az Országgyűlés számára, csak független becsléseket. A költségvetés, illetve a szaktörvények elkészítése és végrehajtása továbbra is a kormány felelőssége.