Többfrontos támadásban a kisebbségi ombudsman
Hatáskörének bővítését, a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését, valamint a közszolgálati médiumokban a kisebbségi műsorok kérdésének rendezését tartja a legsürgetőbb feladatának a kisebbségi ombudsman.
Kállai Ernő úgy fogalmazott: nem azért választották meg, hogy szeressék a politikusok, hanem azért, hogy tegyen a kisebbségi közösségekért, ugyanis az ombudsman a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szószólója. Kállai szerint a pártoknak vannak adósságaik a kisebbségekkel szemben, ugyanis a kisebbségek parlamenti képviselete már 15 éve megoldatlan, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság is megállapította a mulasztásos jogsértést, de a politika ma sem veszi komolyan.
Ha a pártok a legalapvetőbb kérdésekben 10-15 éve nem tudnak megegyezni, mit lehet még ígérni a kisebbségi embereknek, és ki fogja azt elhinni – mondta az országgyűlési biztos, hozzáfűzve, azt tervezi, hogy a politikai döntéshozók elmúlt másfél évtizednyi kisebbségpolitikai tevékenységét ombudsmanként fogja vizsgálni, mint ahogy azt a Magyar Tudományos Akadémia kutatójaként évente megtette.
Ombudsmanként az antidiszkriminációs jogvédő hálózatban, a faji alapú diszkriminációs ügyekben szeretne nagyobb teret kapni, egy mediációs, egyeztető, de nem hatósági jogkört, ugyanis nem büntetni kíván – mondta Kállai.
A hatáskörbővítést még a jövő nemzedéke ombudsman megválasztása előtt szeretné elérni, mert, mint mondta, ha a jelenlegi terv szerint fogadná el az Országgyűlés a zöldombudsman személyét és jogkörét, akkor egyfajta „szuperhatalomként” működhetne. A kisebbségi ombudsman saját hatáskörének bővítése érintené a többi országgyűlési biztost is, erről már egyezetett Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal és Szabó Máté általános ombudsmannal is.
Kállai a közszolgálati médiumok kisebbségi műsorainak adásidő bővítése, műsorsáv változása érdekében is tett lépéseket: találkozott a Magyar Rádió elnökével, és hamarosan felkeresi a Magyar Televízió elnökét is.
A helyi kisebbségi önkormányzatok megosztott finanszírozással működnének, ami valójában forráselvonást jelent – mondta a biztos. Az évi 640 ezer forintos támogatás 80 százalékát kapnák az érdekképviseletek, míg a fennmaradó részre pályázniuk kell.
Elmondta azt is, hogy az Országgyűlés úgy fogadta el a polgári törvénykönyv (Ptk.) gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, hogy az ombudsmani hivatal véleményét nem kérte ki, kisebbségi szószólóként a „partvonalról bekiabálva” próbálta hangoztatni álláspontját. Hozzátette: amennyiben az államfő - élve alkotmányos jogával - nem írja alá a törvényt, és előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól és az ott sem áll meg, benyújtják javaslataikat. Viszont ekkor fenn áll a veszélye annak, hogy évekig ismét nem történik semmi a kérdésben – jegyezte meg Kállai.