2007. október. 17. 09:04 MTI Utolsó frissítés: 2007. október. 17. 09:14 Itthon

Küszöbön a parlamenti női kvóta

Az SZDSZ előterjesztésében kedden a parlament elé került a női kvóta bevezetését célzó előterjesztés, amelyet az MSZP és a Fidesz támogatott. Az MDF szerint a kvóta sértené az esélyegyenlőség elvét.

A többek között az alkotmány módosítását, valamint a választási eljárásról szóló törvény megváltoztatását célzó, a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése érdekében született előterjesztést Sándor Klára és Magyar Bálint (mindkettő SZDSZ) nyújtotta be.

Sándor Klára kiemelte: az Országgyűlésben jelenleg meglévő 11 százalékos női arány a fejlett országok között nagyon kicsinek számít, és az önkormányzatoknál még rosszabb a helyzet. A liberális képviselő szerint nagy szükség lenne a női kvóta bevezetésére, mert az csökkentené a nemek lehetőségei között most tapasztalható különbséget.

A javaslat szerint a választási eljárásról szóló kétharmados törvényt akként módosítanák, hogy a pártlistákon felváltva következzenek a különböző nemű jelöltek, illetve, ha egy megválasztott képviselő valamilyen okból kiesik, a helyére csak vele azonos neműt állíthasson. Az alkotmány módosítására irányuló javaslat szerint a miniszterek és államtitkárok között mindkét nem aránya legalább egyharmad lenne.

Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) egyetértett Sándor Klárával. Hangsúlyozta: a nők közéletbeli szerepvállalása terén előrelépésre van szükség.

Magyar Bálint (SZDSZ) azt mondta, emberjogi és hatalmi kérdésről van szó, hiszen az általános vélekedés szerint a nők nagyobb száma a parlamentben sérti a férfiak érdekeit. Szerinte bár a pártok többsége a választásoknál alkalmaz kvótát, az nem vált be, hiszen nem lett több nő az Országgyűlésben. A liberális képviselő nem tartotta elfogadhatónak a női kvóta ügyében felmerült alkotmányos aggályt, hiszen akkor a listaállítás és az ötszázalékos bejutási küszöb is alkotmányellenes lenne.

Pettkó András (MDF) azt mondta: a parlamentben nem a nők arányával, sokkal inkább a 45 év feletti nők munkavállalásával, a kisgyermek melletti munkavállalással kellene foglalkoznia az Országgyűlésnek. Úgy vélte, mindenki választó és egyben választható is, így nem elfogadható a kvóta bevezetése. Hozzátette: ha az Országgyűlés elfogadja a női kvótát, akkor a nyugdíjasok, a romák is jogosan kérhetnék ugyanezt. Megjegyezte: a munkás kvóta igényét már be is jelentette a két nagy párt.

Béki Gabriella (SZDSZ) is kiállt a kvóta alkalmazása mellett. Kitért arra, hogy a világ 64 országában van kvóta, és az mindenütt működik. Ez ahhoz kell, hogy ösztönözze a magyar parlamentet – fogalmazott Béki Gabriella.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta. Miután napirend utáni felszólalás nem volt, az alelnök lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés október 24-én szerdán folytatja munkáját.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.