Negyvennyolc pontban foglalta össze a kormány jövő évi feladatait egyórás napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn, az őszi ülésszak első napján az Országgyűlésben.
 
Azt szeretném, ha nem engednénk a negyvennyolcból - hangsúlyozta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc súlyponti feladatnak a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, az iskolarendszer megújítását, az egészségügy átalakítását, valamint a hétköznapi biztonság, az "új rend" megteremtésének programját nevezte.
 
Mint elhangzott, az "új rend" része az új pártfinanszírozási törvény, az új költségvetési szabályok megalkotása, a képviselői költségtérítés, illetve munkavégzés szigorúbb szabályozása, emellett új intézkedések kellenek a feketegazdaság és a feketemunka visszaszorítására, nulla tolerancia a közbiztonságban, új szankciók az élelmiszerbiztonság területén, szigorúbb fogyasztóvédelem, keményebb szabályok a környezeti károkozókkal szemben, valamint az emberi méltóság védelme, a kirekesztés és a gyűlöletkeltés elleni fellépés terén.
 
A kormányfő beszédének kezdetén a Fidesz és a KDNP képviselői - a két frakcióvezető, Navracsics és Semjén kivételével - elhagyták az üléstermet.
 
Gyurcsány Ferenc elmondta: ma is azon a véleményen van, mint amit a balatonőszödi beszédében mondott, vagyis "reform vagy bukás". Hozzátette ugyanakkor, hogy a reformokat nem elég diktálni, az átalakításhoz támogatást is kell szerezni.
 
"A változás és a reformok ügye nem lehet csak a politikai elit vagy annak csak egyik felének ügye, azt az ország ügyévé kell tenni, mert előbb-utóbb az országnak kell elfogadnia" - fogalmazott.
 
A miniszterelnök szerint a vita a kormányoldalon nem arról szól, hogy valaki reformot akar, valaki meg nem. Ilyen vita a kormányoldal és az ellenzék egy része között van - fűzte hozzá. Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy Magyarországon vannak reformtagadók, akik nem engedik, hogy bármihez is hozzányúljanak, és vannak reformradikálisok, akik II. Józsefre jellemző módon diktálnák a reformokat. A miniszterelnök megjegyezte: azt szeretné, ha a kormánypártokban egyre több reformrealista lenne, aki a lehető legtöbbet tenné, együtt az országgal.
 
A beszédben szó esett arról, hogy átfogó mikro-, kis- és középvállalkozási programot hirdetnek, több mint százezer vállalathoz 2000 milliárd forint fog eljutni. Kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységre 270 milliárd forint jut majd.
 
A kormányfő közölte: legkésőbb január végig programot dolgoznak ki a hálapénz visszaszorítására, így 5-8 éven belül érezhető majd a változás. "Csak a tiltás itt nem segít" - vélekedett a politikus, hozzátéve: aki úgy tesz, hogy nem létezik hálapénz, az rombolja az egészségügy morális állapotát.
 
Gyurcsány Ferenc azt mondta: 2010-ig teljessé teszik az óvodai ellátást, fejlesztik a középiskolai kollégiumi hálózatot, és a teljesítményt ösztönző, a teljesítményt elismerő hivatásmodellt ajánlanak a pedagógusoknak.
 
Az egészségbiztosítás kapcsán azt mondta: a koalíciós pártok között arról szól a vita, hogyan lehet az átmenetet nem sokkszerűen végigvinni. Gyurcsány Ferenc kiemelte: szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, mert ha változatlan marad, az 10-20 év múlva komoly gondot jelent majd.
 
A kormányfő szerint vitát kell indítani a Magyar Posta sorsáról, mivel 2012-ben egész Európában megnyílnak a nemzeti piacok. Gyurcsány Ferenc azt fejtegette, hogy nem az államnak, hanem Magyarországnak, a polgároknak kell erősnek lennie, mert ha nincs erős polgár, akkor az erős állam semmi másra nem lesz jó, minthogy alávessen és gyámolítson.
 
A kormányfő szerint rendre és demokráciára is szükség van. A rend szót - folytatta - hagyományosan nem használják a baloldalon, de az a rend, amiről beszél, nem a szabadság korlátozására, hanem védelmére épül, az nem a hatalom rendje, hanem a jogé és a szabadságé.
 
Sólyom László köztársasági elnök még a miniszterelnök beszéde előtt elhagyta az üléstermet.

Nincs értelme, hogy a kormány úgy vezesse be az ingatlanadót, hogy az újabb terhet jelentsen - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti felszólalásában. Az ingatlanadó az adókorszerűsítés egészén belül kell, hogy megtalálja a maga hosszú távú szerepét - közölte.

Gyurcsány Ferenc kiemelte: ingatlanadót önmagában, az adórendszer egészétől függetlenül napirendre venni "badarság és ijesztően hat", és szembe megy azzal, amit mondtak, vagyis annak, hogy a bevételek növelésére, újabb megszorításokra költségvetési szempontból nincs szükség.

Mint elhangzott, jövőre az a cél, hogy az átlagos adóteher szinten maradjon vagy csökkenjen, és az adórendszer igazságosabb, egyszerűbb legyen.

A jövő évi költségvetésről a kormányfő azt mondta: folytatják a konvergenciaprogram végrehajtását. Idén konzultációt kezdődik a Magyar Nemzeti Bankkal arról, hogy a jövő év végig kidolgozzák az euró bevezetésének programját. "2008 végéig Magyarországnak, a kormánynak és a jegybanknak közösen lesz ilyen programja" - fogalmazott a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, a jövő évi költségvetésben prioritást élveznek majd a fejlesztési források. Amihez nemzeti erőforrás kell, azt az utolsó fillérig betervezik a büdzsébe - tette hozzá. Továbbra is kiemelten támogatni kell, hogy a mainál nagyobb mozgástér legyen a felső- és a közoktatás megújítására.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy folytatni kell a nyugdíjkorrekciós programot és meg kell tartani azt az ígéretet a családtámogatás reálértékének megtartására.

A Fidesz frakcióvezetője a magyar gazdaság gyenge teljesítményéről, az MSZP-é pedig a reformok új szakaszáról beszélt a kormányfő napirend előtti parlamenti felszólalására adott válaszában, hétfőn.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint a miniszterelnök által elmondottak "szép álmok", miközben azonban "a gazdasági növekedés csak 0,1 százalék".

Mint mondta, a magyar gazdaság ma áll és gyenge. Nem azért mert tehetségtelenebb lenne a magyar nemzet, mint korábban, hanem mert az erőforrásait széthordták - hangoztatta, megjegyezve, hogy az elmúlt egy év mérlegét megvonva ez inkább bukás, mint reform.

Kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc és Nikolas Sárközy, Gordon Brown, vagy José Luis Rodríguez Zapatero között az a különbség, hogy ők valóban reformokat valósítanak meg, és soha, a választási kampányban sem titkolták, hogy ezt tervezik.

"Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc a saját bevallása szerint, végighazudta a 2006-os választásokat megelőző időszakot, (...) majd pedig ellenfeleit hazugozta le, amikor a választási kampányban azt mondtuk, hogy fizetős lesz az egészségügy és bevezetik a tandíjat" - fogalmazott.

Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője hozzászólásában azt a kérdést tette fel, hogy jó-e a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika "mintegy túszként löki maga elé a Schwarcz bácsit és a Weiss nénit".

Azt mondta, a II. világháború után a nyilasok a kommunista pártba léptek be. "Akkor a baloldal nem volt finnyás nyilas tekintetben" - jegyezte meg, hozzátéve: "nem mi államosítottuk a zsidó vagyont, hanem az önök valahanyadik elődje, a kommunista párt".

Szólt az SZDSZ-hez is, kiemelve, hogy a drogliberalizáció, a melegházasság, az extrém szekták, az eutanázia kérdéseinek, amelyek szerinte megkülönböztetik az SZDSZ-t az MSZP-től, semmi közük nincs a zsidósághoz. Ezek a szöges ellentétei a mózesi törvénynek, a Tórának. "Velejéig aljas dolog ezeket kapcsolatba hozni a zsidósággal" - mondta.

Lendvai Ildikó, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője ehhez kapcsolódóan azt mondta: nagyon rossz korszakot idéz, ha valaki az ország minden problémáját a zsidó-nem zsidó kérdésre szűkíti le.

A miniszterelnök felszólalására reagálva arról beszélt, hogy az ország útja továbbra is előre, a szükséges változásokon át vezet, de most új szakasz jön, mert új feladatok új arányokban jelentkeznek.

A politika feladatai között egyre nagyobb arányban jelennek meg azok a feladatok, amelyek a változások hozta új viszonyokat stabilizálni, konszolidálni akarják - hangoztatta, hozzátéve: abban bíznak, hogy az állampolgárok számára nem jelentenek sokkhatást a hátralévő változások.

Elismerte: a múltban hibáztak, mert hagyták feltorlódni a teendőket, és a jelenben is hibáztak, mert néha elkerülhető konfliktusokat hoztak létre.

Az MDF elnöke a parlamentben egyórás politikai talk-show-nak minősítette a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalását, a liberális pártelnök ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a reformprogramot következetesen véghez kell vinni.

Dávid Ibolya úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök a "csak állok és beszélek" című műfajban szólalt fel. Az MDF politikusa szerint Gyurcsány Ferenc két dologban nagyon erős: amikor filozofikus, nagy beszédeket kell tartania, és amikor tervekről kell beszélnie.

Mint mondta, Magyarország gazdasági teljesítményével kapcsolatban a KSH-tól "elég riasztó adatokat kaptunk". Dávid Ibolya hozzátette: Magyarország Európa leggyengébb gazdaságává vált, az elemzők 2,5 százalékos GDP-növekedést vártak, a valós adat azonban 1,2 százalék. Az MDF elnöke közölte: a kormány gazdaságpolitikája az elmúlt években csődöt mondott és átfogó adóreformra van szükség.

Kóka János, az SZDSZ elnöke Semjén Zsolt napirend előtti felszólalását úgy jellemezte, hogy a rendszerváltás utáni időszak egyik "legundorítóbb" felszólalásáról van szó. Hozzátette: látszik belőle, hogy a magyar parlamenti jobboldal valóban sokszínű, "vannak egészen sötét árnyalatai is".

Az év utolsó harmadában az SZDSZ a koalíciót a liberális reformok végigvitelére fogja sarkallni - jelentette ki Kóka János, majd hozzátette: elsősorban a reformprogram következetes végigvitelére van szükség. Mint mondta, a joguralom és az antifasizmus ma a demokratikus minimum értékrendszeréhez tartozik. A liberális pártelnök sikernek nevezte, hogy öt év alatt megduplázódott az autópálya-hálózat hossza.

Kóka János felszólalásában arra kérte a miniszterelnököt, hogy az őszi parlamenti ülésszakban biztosítsa a kormánypárti többséget ahhoz, hogy a reformokat végig tudják vinni.