Az ombudsman szerint aggályos a poligráfos vizsgálat
Több rendőr megtagadta a hazugságvizsgálatot a Nemzeti Nyomozó Irodánál az államtitoksértés kapcsán indult vizsgálat során – értesült a hvg.hu. Az adatvédelmi biztos szerint a poligráf alkalmazása a büntetőeljáráson kívül megengedhetetlen. Egy vállalati hazugságvizsgálattal fogalakozó cég vezetője viszont úgy véli, jó megoldás lehet a kiszivárogtató megtalálásához.
Posta: fordultával |
2001-ben a Magyar Posta hazugságvizsgálatot alkalmazott, hogy a cég vezetői kiderítsék: miként kerültek ki a Defend céggel kapcsolatos bizalmas iratok a társaságtól. Mindezt az ombudsman jogellenesnek minősítette. De már korábbi adatvédelmi biztos hasonló ügyben folytatott már vizsgálatot, amikor a poligráfot egy vállalkozásnál történt bűncselekmény tettesének felderítésére vették igénybe. Majtényi László akkor közölte: a bűncselekmények felderítése a bűnüldöző hatóságok feladata, és egyetlen gazdasági társaság sem alkalmazhat olyan eszközöket, amelyek a büntetőeljárásban a hatóságok rendelkezésére állnak. Majtényi a hazugságvizsgálatot a biztonsági kockázat felmérésére sem tartotta elfogadható módszernek, mert az nemcsak a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat, hanem az emberi méltóságot is sérti. |
Az NNI vezetői az operatív állomány számára elrendelték a hazugságvizsgálatot. Amit persze meg lehet tagadni, csak kérdés, hogy jár-e miatta esetleg valamilyen szankció. Bolcsik Zoltán, a "magyar FBI" igazgatójának a sajtóban tett nyilatkozata szerint senkit nem érintett hátrányosan, hogy nem vállalta a poligráfos vizsgálatot. Arról, hogy a munkatársak kifaggatásának mi lett az eredménye, nem beszélt a tábornok. Annyit azonban megtudtunk, hogy a vizsgálat alá vontaknak csaknem a fele mondott nemet.
Bolcsik tehát nem találta aggályosnak az állomány egészére kiterjedő vizsgálatot. Nem úgy az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila a hvg.hu-nak elmondta, az NNI által elrendelt poligráfos vizsgálat aggályos. „Még 2001-ben volt egy közös állásfoglalásunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosával, amikor a Magyar Posta a dolgozóit akarta alávetni hazugságvizsgálatnak. Akkor kijelentettük, hogy a poligráf alkalmazására csak büntetőeljárásban van lehetőség, és csak az illető írásos beleegyezésével.”
Az adatvédelmi biztos hangsúlyozta, hogy olyan esetben, mint ami a Postánál volt, vagy mint most, ami a NNI-nél történt, még az önkéntesség is megkérdőjeleződik, illetve kérdéses az is, mi lesz az eredmények sorsa. „Semmi másról nem lehet szó, mint hogy meg kell azokat semmisíteni.”
A kockázatelemzéssel s ennek körében hazugságvizsgálattal foglalkozó cég vezetője, Kis György pszichológus szerint a poligráf alkalmazása jó módszer lehet a fontos, bizalmas munkakörben dolgozók ellenőrzésére. „Amennyiben az illető beleegyezik, és a vizsgálatot a törvényességi garanciák betartásával végzik el, akkor nem tartom aggályosnak a hazugságvizsgálatot” – közölte Kis György.
Elmondta, kétféle garancia létezik: az egyik, hogy az illető nem kényszer hatására veti alá magát a hazugságvizsgálatnak. A másik, hogy a vizsgálatnak adatvédelmi szempontból – célhoz kötöttség és az adatkezelő személye –, valamint személyiségi jogok tekintetében meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak. Amennyiben pedig az ember döntéseinek a tudatában van, akkor nem aggályos a poligráf használata.
„Megemlíteném, mert nem sokan tudják, hogy a hazugságvizsgálatot, nem csak az elején lehet megtagadni, hanem a poligráfos kifaggatás után is kérheti az illető, hogy semmisítsék meg a rá vonatkozó eredményt. A feltett kérdések – amelyek előre egyeztetve vannak – csak konkrét dolgokra és az adott ügyre vonatkozhatnak. A poligráfos vizsgálat egyébként a nyomozóhatóság kezében egy hatékony eszköz.”
Kis György elmondása szerint Magyarországon is egyre szívesebben alkalmazzák a nagyvállalatok a hazugságvizsgálatot, mert a technika már olyan fejlett, hogy a berendezéseket nehéz kijátszani, csupán 1-2 százalékos a hibahatár. „Lehet, hogy valaki úgy érzi, ez kellemetlen a számára, de sokkal jobb valaki előtt szembesülni bizonyos kérdésekkel, mint arra gondolni, hogy elképzelhető, hogy operatívan, titkos eszközökkel nyomoznak utána. Ezért én nem tartom különlegesnek, hogy az NNI ezt a módszert alkalmazta a kiszivárogtató megtalálására. Már csak azért sem, mert külföldi nyomozó szerveknél ez már megszokott eljárás.”
Szikinger István alkotmányjogász a hvg.hu-nak arról számolt be, hogy a poligráfos vizsgálatról megoszlanak a vélemények, Németországban például tiltják. "Ennek az az oka, hogy a berendezés olyan testfunkciókat mér, amelyek nehezen kontrollálhatók, igaz, a szakemberek szerint a polgráf 90 százalékos megbízhatóságú."
Az NNI poligráfos vizsgálata kapcsán Szikinger annyit közölt csupán, hogy nem lehetett volna azt végrehajtani, mert szakmai alaptétel, hogy amikor az illető más forrásból értesül a történtekről, akkor már nem lehet a hazugságvizsgálat alá vetni. "A vizsgálat egyébként szakértői véleménynek minősül, és kizárólagos bizonyítékként nem fogadható el. Mindenesetre jó alkalmazásával nagy haszna lehet egy bűncselekmény felderítésére. Aggályokat pedig alkotmányjogi szempontból nem vethet fel, ha az illető a vizsgálatba beleegyezett."