A kormányfő szerint a nemzetközi politikában a korábbiaknál nagyobb kihívásokkal kell szembenézni: ide sorolta többek között Délkelet-Ázsia megtorpanás nélküli felértékelődését, amely szerinte hosszabb távon az egyik legbonyolultabb globális kihívás, valamint a nemzetközi terrorizmust, amely elhúzódó jelenség, és megterheli a nemzetközi, illetve a szövetségesi kapcsolatokat is.

Beszélt arról is, hogy Oroszország az elmúlt néhány évben öntudatára ébredt, és újfajta szerepet kér a világ alakításában. Szerinte az a 90-es évekre jellemző partnerség, amely az EU-t és az Egyesült Államokat Oroszországhoz kötötte, "szemmel láthatólag legalábbis a múlté, és mindkét oldalon erősödik a bizalmatlanság, sőt nem egy esetben a gyanú, hogy valamelyik fél egyoldalúan a maga javára kívánja fordítani az eseményeket".

Gyurcsány Ferenc közölte: nem lehet úgy tenni, mintha nem látnánk, hogy az európai bővítés kérdésében sok országban - főként a tizenötök körében - erős belső társadalmi kétely van. "Szerintem ebben a helyzetben az a modell, ahol a kormány megmondja, hogy mit kell képviselni, önök pedig ezt képviselik a különböző fővárosokban, egyre kevésbé tartható" - fogalmazott. Hozzátette: az egyik legfontosabb feladatnak azt látja, hogy a külképviseleti vezetők elemzői, tervezői, a stratégia alakításhoz közvetlen és aktívan hozzájáruló módon legyenek jelen a magyar külpolitika képviselői és alakítói között.

A miniszterelnök hangsúlyozta: amikor a szövetségesi, partneri együttműködés összeütközésbe kerül a magyar nemzeti érdekekkel, ott van leginkább szükség az okos elemzésre, hogy be kell-e vállalni a konfliktust vagy sem. Mint mondta, egyetlen ilyen kérdést látott az elmúlt időszakban, ez pedig az energiapolitika. "Most is úgy gondolom, hogy ebben az ügyben nekünk van igazunk" - jegezte meg.

Beszélt arról, hogy az unión belül például a tudományos kutatás és fejlesztési kérdéseiben, energiaügyekben, kül- és biztonságpolitikában, bel- és igazságügyben, a migrációs politikában egyesíteni kellene a nemzeti szuverenitásokat. Gyurcsány Ferenc azt mondta, határozottabb és egyértelműbb mandátumot adna annak érdekében, hogy a bel- és igazságügyi területen Magyarország az óvatoskodó államok köréből az aktívan, az együttműködést kiterjeszteni igyekvő államok körébe tartozzon.

Az alkotmányszerződésről szólva a kormányfő közölte: a portugál uniós elnökségnek nem lesz könnyű dolga, bár átmeneti nyugalmat fog hozni, ha lesz megállapodás, kell viszont, hogy legalább az intézményi kérdéseket le tudják zárni. Magyarország mindent meg fog tenni, hogy a megállapodás létrejöjjön - jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc a nagykövetek és a főkonzulok előtt mondott beszédében kijelentette: Magyarország támogatja az Európai Unió bővítését a balkáni országokkal, kérdés persze, lesz-e ehhez politikai akarat. Nehezebbnek nevezte Törökország uniós csatlakozását, mert ebben már az a kérdés, hogy markánsan eltérő kultúrájú társadalmak miként tudnak együtt élni - közölte. Szerinte Magyarországnak azért kell erőfeszítéseket tennie, hogy a kultúrákat elválasztó falak ledőljenek.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az ősszel Magyarországra látogat Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke, a szerb kormányfő, és lesz szlovén-magyar közös kormányülés is.