A kontinentális multisport viadaloknak jelentős hagyományai vannak, hiszen a Pánamerikai Játékok vagy az Ázsiai Játékok igen fontos és hatalmas érdeklődést kiváltó rendezvények. Ezekhez hasonló Európában nincs, itt inkább az önálló sportok rendezik meg kontinens bajnokságaikat. Ezért Európában az EYOF (European Youth Olympic Festival) tölti be ezt a sportágakat összekötő funkciót.

„Európa dominál a sport világában. Bár az olimpiai érmekért folyó versenyt az utóbbi időben rendszeresen az Egyesült Államok nyeri, de összesítésben Európa verhetetlen. A téli olimpiákon ide kerül az érmek 70-72, a nyáriakon pedig 50-52 százaléka. Az európai sportpiac is hatalmas, ahol megfelelő kereslet és kínálat tart egyensúlyt egymással. Becslések szerint évente több százmilliárd eurót költenek csak az EU tagállamai sportra. Igaz ebben benne van a tömegsport, s a hozzá kapcsolódó termékek és szolgáltatások forgalma, illetve a másik végén beleszámolták a professzionális élsportot, például a nagy sporthelyszínek üzemeltetését, vagy a játékosok alkalmazásával kapcsolatos egyre magasabbra szökő költségeket is” – hallottuk Nagy Zsigmondtól, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi és jogi igazgatójától.

 

Múlt és jövő az EYOF-ra induló versenyzők eskütételén. Kiss László, az úszók szövetségi kapitánya (balról), Dobár Éva úszó, Fülöp Bence vízilabdázó, Kiss Balázs olimpiai bajnok, Dömötör Zoltán, az olimpiai bajnokok klubjának elnöke © hvg.hu

Az EYOF 1991-ben indult el Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke egy évvel korábban meghirdetett elgondolása alapján, aki akkor még az Európai Olimpiai Bizottság elnöke volt. Az EYOF kettős céllal jött létre. Egyrészt feladata az olimpiai eszme elterjesztése a fiatal, 14-17 éves sportolók körében, a sport nevelő funkciójának erősítése a fiatal társadalmi rétegben, s a sportos életforma, gondolatiság népszerűsítése. Röviden: az egyik cél az olimpiai alapelvek valóra váltása.

A másik cél, hogy egy olyan lökést adjon a résztvevő és „igen törékeny” korosztálynak (tinédzserkorban sokan hagynak fel a versenyzéssel), ami a sporthoz köti és segíti őket sportpályafutásuk kiteljesítésében, miközben jó értelemben „megfertőződnek” az olimpiai eszmével. „Erre jó esély van, hiszen ez a rendezvény még azokra az időkre emlékeztet, amikor az amatőr sport dominált, amelyet a lelkesedés, a dobogó vonzása, az eredmények tiszteletben tartása mozgatott. Mára a felnőtt sportolóknál ez az érzés gyakran elveszik, mert rövid, többnyire néhány évre korlátozódó sportolói karrierjük idején kell nagy eredményt elérniük, hogy ezzel megélhetésük alapjainak lerakásához is hozzájáruljanak. Az EYOF-on ennek még nyoma sincs” – fejtette ki Nagy Zsigmond.

Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi és jogi igazgatója. Terjeszteni az eszmét © hvg.hu

A nyári és a téli olimpiai játékokon kívül ez az egyetlen olyan esemény, amely az előző kettőhöz hasonlóan minden olimpiai jogosultságot megkapott. Ugyanazt a forgatókönyvet használják a játékok lebonyolítására. Használhatják az öt karikát, van bevonulás a nemzetek lobogóival a nyitóünnepségen, felvonják az olimpiai zászlót, felhangzik az olimpiai himnusz és meggyújtják az olimpiai lángot, és van a végén záróünnepség is.

Bár a belgrádi versenyek meglehetősen népesek lesznek, hiszen 49 országból 3500 delegált, köztük 2200 versenyző veszt részt, az EYOF programja szűkebb, mint az olimpiai játékoké, abból a megfontolásból, hogy ne nőhessen túlságosan nagyra, ami a költségek és a rendezési nehézségek szaporodásával járna. Így a rendező ország kivételével (amelynek sportolói minden versenyszámban részt vehetnek) a nemzetek csak egy csapatsportban, és hét egyéni sportágban indíthatnak versenyzőket. A programban vannak állandó sportágak, például az úszás, az atlétika vagy a küzdősportok közül a judo. De a rendező országnak megadják azt a lehetőséget, hogy az általa preferált sportágak közül néhány bekerüljön a versenyszámok közé. Legutóbb az olaszországi Lignanoban például így kerítettek sort a síkvízi kajak-kenu versenyekre, Belgrádban pedig szerb kérésre először az EYOF történetében a vízilabda is szerepel a programban.

Magyar EYOF csúcstartók

Zsivóczky Attila 221 cm, magasugrás. Szabó Nikolett 54,80 m, gerelyhajítás. Risztov Éva 200 m gyorsúszás (2:02,83 s), illetve 200 m vegyes úszás (2:20,17 s). Kis Gergõ 1500 m gyorsúszás (15:33,08 s). Makány Balázs 100 m hátúszás (58,44 s). Forrás: www.mob.hu

A belgrádi EYOF több szempontból is jelentős hazánknak. Ilyen közel Magyarországhoz még sohasem rendezték meg ezt az eseményt. Ez lehetővé teszi, hogy maximális létszámú, 103 fős csapattal képviseltessük magunkat. Összehasonlításul, a legutóbbi torinói téli olimpián a magyar csapat létszáma ennek megközelítőleg a fele volt. A MOB szándékát, hogy minél több fiatalnak adjanak életre szóló élményt, a sportért felelős szakállamtitkárság is fontosnak tartotta, s megtámogatta 40 millió forintos állami juttatással.

A NOB döntése arról, hogy 2010-től megrendezik az ifjúsági olimpiai játékokat, a figyelmet erőteljesen ráirányította az utánpótlásra. Ezért a szerb fővárosban várhatóan rengeteg sportdiplomata és sportági szövetségi potentát is meg fog jelenni. A nagy létszámú magyar delegáció előttük is demonstrálja, hogy hazánk komolyan veszi az utánpótlás nevelést, mi több potenciális rendezője akár az EYOF-nak, akár az ifjúsági olimpiai játékoknak. Így ezúttal nem csak a sportolóinknak, hanem a sportdiplomatáinknak is nagyot kellene alakítaniuk.

Az EYOF-on eddig szerzett magyar érmek sportáganként

	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
Asztalitenisz	0	0	1	1
Atlétika	5	9	8	22
Judo	7	4	5	16
Kajak-Kenu	1	2	2	5
Korcsolya	7	5	3	15
Tenisz	1	0	0	1
Úszás	21	14	17	52
Összesen	42	34	36	112

Forrás: www.mob.hu  

Nagy Zsigmond szerint a sportolókkal szemben nincsenek érmekben és pontszámokban kifejezett elvárások. Az EYOF alapcéljainak megfelelő részvétel a fontos. Persze azt mindenki reméli, hogy a fiatalok az esküjüknek megfelelően a legjobbjukat igyekeznek nyújtani és ez szép győzelmeket, eredményeket hoz majd. Vagy ahogy Elbert Gábor szakállamtitkár az eskütételi ünnepségen fogalmazott, azt kívánja a Belgrádba induló sportolóknak, hogy ne akkor lobogjon a legmagasabban a magyar zászló, amikor a megnyitó ünnepségen bevonulnak vele.

  

Az EYOF 2007 kabalfigurája. Fiatal elit © www.beograd2007.org

Az EYOF rendezéséhez azonban nem elég a szándék. Éppen a túlvállalások elkerülése érdekében, és a költségek alacsonyan tartása miatt olyan városok jelentkezéseket fogadják csak el, ahol a kandidálás benyújtásakor már minden szükséges sportlétesítmény rendelkezésre áll. Ilyen település elég sok van Európában. Magyarországon is több város (Pécs, Szeged, Debrecen, stb.) lenne képes rá, hogy fogadja az EYOF-ot kisebb-nagyobb felkészülés után.

Az EYOF az eddigi tapasztalatok szerint rentábilis vállalkozás. A sport szempontjából mindenképpen az. Jellemző, hogy Tampere, amely a következő fesztivál színhelye lesz tizenegy másik finn várost előzött meg a pályázásban. Ezt a vállalkozó kedvet a 2001-es Vuokatti városában megrendezett téli EYOF során szerzett tapasztalatok váltották ki. A rendezvény ugyanis élvezi az Európai Olimpiai Bizottság támogatását, általában kormányzati juttatásokat is kap, sőt mint erre többször is volt példa, az infrastrukturális és tömegsport célokat is megcélzó beruházások számíthatnak az Európai Unió különféle címeken folyósított támogatásaira is.

Felkészülési mérkőzésen az U-16-os vízilabda válogatott. Megmozgatni az utánpótlást © hvg.hu

Bár éppen e háttér miatt a rendezvényekre a belépés ingyenes (így nincs jegyárbevétel), ám mindenhol jelentős számú közönség előtt zajlanak a versenyek, s az idegenforgalom is felível a rendezvény idejére. Ráadásul a televíziós közvetítések miatt (ezúttal a szerb közszolgálati tévé mellett az Eurosport közvetít), a rendező jelentős országreklámot is kap. Végül, de nem utolsó sorban (lévén, hogy a rendező ország minden sportágban indíthat versenyzőket), a teljes utánpótlást megmozgathatják, s olyan versenyzők is összemérhetik az erejüket korosztályukban a kontinens, gyakorta a világ legjobbjaival, akiknek máskülönben erre sohasem volna lehetőségük.

  

Szabó Zoltán, a vízilabdázók sportágvezetője:

© hvg.hu

A vízilabda eddig még nem szerepelt az EYOF programján, így kíváncsian várjuk, hogy mit hoz ebben a sportágban. Két dologra azért biztosan számíthatunk. Egyrészt kiderül, hogy kiből lehet a későbbiekben kiváló játékos, akár felnőtt válogatott. Másrészt érdekes lesz megfigyelni, hogy a fiúk, akik ilyen méretű nemzetközi multisport rendezvényen még nem vettek részt, hogyan lesznek képesek kezelni a rengeteg külső hatást, többek között a jelentős mértékű stresszt. Itt végső soron az olimpiai faluban elzártan, de rengeteg más sportágat művelő és más országból érkezett versenyző között lesznek, a problémáikkal csak az edzőikhez, csapatvezetőikhez fordulhatnak, nem fognak találkozni szülőkkel és barátokkal, doppingvizsgálaton kell részt venniük, nagy közönség előtt kell teljesíteniük. Ugyanakkor átérezhetik a hatalmas lehetőséget, amit ez a közeg különösen kontrasztossá tesz, hogy Magyarországért játszhatnak.

Amíg meg nem érkezünk, a fiúk valószínűleg nem érzik át egy ilyen nagy verseny súlyát. Őket most még az hajtja, hogy ezt a sportot imádják, ez a lételemük. Amikor aztán leesik a tantusz, talán akkor fejeződik be a különböző klubokból érkezett versenyzők válogatott csapattá érése. Meg fogják érteni, hogy itt elsősorban egymásra számíthatnak, egymásért kell játszaniuk, elmúlnak a személyes vetélkedések – és bár pátoszosan hangzik – együtt dobban a csapat szíve. Nemrégiben a Montenegró Kupán éppen a mostani házigazda szerb csapat elleni mérkőzésen ezt az állapotot már sikerült elérni. Ha ezúttal is így lesz, akkor a külső körülményeket feledve magas hőfokon és magas szinten tudnak majd vízilabdázni. Az EYOF ezért abból a szempontból bizonyosan fontos verseny lesz a számunkra, hogy a legjobb teljesítmény elérésére sarkallhat bennünket.

Illés Sándor, a judosok sportágvezetője:

© www.hunjudo.hu

Már ötödik alkalommal veszek részt EYOF-on, s az a tapasztalatom, hogy versenyzőknek sokkal nagyobb lökést ad, mint például egy korosztályos Európa-bajnokság. Lehetőség van rá, hogy a többi magyarnak szurkoljanak. Valódi olimpiai hangulat uralkodik, barátságok és ismeretségek kötődnek. S bár ez a torna hasonló erősségű, mint egy ifjúsági EB, de amiatt, hogy ez egy sokkal nagyobb rendezvény, a versenyzőkben kiváltott hatása is jelentősebb. A színvonal valamivel jobb is, mert nagyobb a hajtás a csapatba kerülésért, következésképpen a helyezésekért is.

Az EYOF nimbusza hozzájárul, hogy a sportág fejlődjék és szélesedjen az utánpótlás alapja. A judoban mostanában előrelépés tapasztalható abban, hogy egyre több a gyerek a sportágban, akik közül könnyebb kiválasztani azokat, akik vállalják, hogy élsportolókká válnak. Ehhez például a napi kétszeri edzés miatt sporttagozatos iskolába kell járniuk, ami lemondásokkal is jár. Mire az EYOF-ra eljutnak, a kiválasztás, kiválasztódás már megtörténik. Ezt már csak azzal tudjuk megfejelni, ha edzőtáborozást és nemzetközi versenyeken való részvételt szervezünk nekik. E versenyeknek, de különösen az EYOF-nak a tehetségek megőrzése szempontjából óriási a jelentősége. Ugyanis a korosztály legjobb sportolói nem csak még egy megmérettetésre jutnak el, hanem tapasztalatot szerezhetnek arról, hogy milyen egy csúcsversenyen részt venni.

Güttler Károly, az úszók ifjúsági szövetségi kapitánya:

© www.musz.hu

Az EYOF-nak az úszásban mindig komoly értéke volt, hiszen ebben a korosztályban ez a csúcsverseny. Aki tovább akar lépni az ifi EB-re, annak itt már bele kell kóstolni az igazi nemzetközi versenyzési közegbe. A gyerekek éppen ezért nagyon motiváltak, a felkészülés felkeltette a versenyszellemet. Amit nagyon jól mutat, hogy a válogatónak számító Aranyüst versenyen és az ifjúsági bajnokságon is jó teljesítmények születtek, s a nemzetközi eredményeket ismerve elégedett vagyok.

Az úszás speciális sportág abból a szempontból, hogy itt a versenyzők, különösen a lányok korán beérnek, így 15 éves koruk körül akár felnőtt világversenyeken is indulhatnak. Ám az EYOF abból a szempontból nagyon fontos, hogy azok a gyerekek, akik eddig még nem igazán hívták fel magukra a figyelmet, itt kiugrási lehetőséget kapnak. Ezért ez vízválasztó, mert a továbbfejlődéshez már nagyon nagy szorgalom kell. Olyan ez, mintha eddig egy lankán sétáltak volna felfelé, most pedig már a Himaláját kellene megmászniuk. Az EYOF viszont megmutatja nekik a célt, akik itt versenyeztek pontosan tudni fogják, hogy mi az értelme annak a rengeteg munkának, amit el kell végezniük. A tehetségek megtartása miatt ez rendkívül fontos.

Meixner Zoltán