Az "évtized végéig átnyúló" juttatással "kivenné" az Akadémia állami támogatását az évenkénti költségvetési vitákból - fogalmazott Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A miniszter szerint ennek előnye lehet a "kiszámítható", valamint "tervezhető, stabil" költségvetés, hátránya lehet viszont, hogy az évenkénti érvelés ebben az esetben értelmét veszíti. Hiller István arra kérte a tudós testületet, hogy az elkövetkező hetekben fogalmazza meg álláspontját a javaslatról.
 
Az oktatási és kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy egy évvel ezelőtt is kiállt az akadémiai reform mellett, és most is ezt teszi. A miniszter elengedhetetlennek nevezte az átalakulást és helyeselte, hogy az menetrend szerint, egymásra épülő szakaszokban történik. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a továbbiakban nem önmagában szervezeti, hanem a tudományszervezést, az akadémiai intézményhálózat tartalmi működését érintő előrelépésekre van szükség.
 
A miniszter szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen módon lehet erősíteni a kutatás-fejlesztés és a gazdaság kapcsolatát, valamint át kell tekinteni a tudományos teljesítmény és a kutatási eredmények értékelésének problematikáját. Az átalakulásnak a miniszter szerint az a célja, hogy a megváltozott és rohamos sebességgel változó körülmények között meg lehessen őrizni azt a helyzetet és szerepet, amit évszázados múltjával a magyar tudományos élet már kiharcolt. Hiller István beszédében fontosnak nevezte a kutatás és oktatás kapcsolatának megteremtését, továbbépítését is. 
 
Meskó: 3,836 milliárd forintnyi többlettámogatást akarunk

Magyarország nem szán elég pénzt a kutatásra és fejlesztésre - hangsúlyozta Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a tudós testület közgyűlésén tartott beszámolójában. "Amennyiben a GDP-t vesszük alapul, amely az Európai Unióénak 0,78 százalékát teszi ki, akkor is 1,5 milliárdot kellene szánnunk" kutatásra és fejlesztésre - hangsúlyozta Meskó Attila, megjegyezve, "politikai döntés, hogy egy ország mennyit fordít a tudományra".

A 2008-as költségvetési koncepció kapcsán Meskó Attila elmondta, hogy az MTA 3,836 milliárd forintnyi többlettámogatást kér. Ebből 1,2 milliárd forintot a társadalmi-gazdasági hasznosulást elősegítő kutatásokra és a nemzetközi pályázatok saját részéhez, 1,1 milliárdot a kutatási infrastruktúra szinten tartására, 136 milliót a fiatal kutatói álláshelyek számának növelésére szánna az MTA.