2007. március. 27. 15:19
OS
Utolsó frissítés: 2007. március. 27. 15:19
Itthon
Kordon-ügy: Alkotmánybírósághoz fordul a helsinki bizottság
A Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek tartja a rendőrségi törvény azon szakaszát, amely alapján lehetséges volt közel öt hónapon keresztül lezárni a Kossuth teret; ezért a mai napon az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Magyar Helsinki Bizottság indítványa szerint alkotmányos alapjogokat sért, hogy a rendőrség időhatár nélkül úgy zárhat le területeket, hogy a rendőrségi törvény nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján meg lehetne ítélni az intézkedés szükségességét és arányosságát. Nem világos a törvényből az sem, hogy az intézkedés ellen ki jogosult panasszal élni – ez ellentétes a jogorvoslathoz való alkotmányos alapjoggal is. A Helsinki Bizottság a mai napon fellebbezést nyújt be az országos rendőr-főkapitányhoz, mivel a kordon jogellenesnek vélt fenntartása miatt januárban benyújtott panaszát Gergényi Péter budapesti rendőr-főkapitány március 14-én elutasította.
Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elutasította a Magyar Helsinki Bizottságnak a Kossuth téri kordon miatt beadott panaszát. A március 14-i határozatban a rendőrség arra hivatkozik, hogy a tér október 23-ai lezárása után folyamatos értékelő-elemző munka során állapították meg, hogy az Országgyűlés működését is fenyegető jogellenes cselekedetek veszélye miatt volt szükség a terület lezárására. A mai napon a Helsinki Bizottság az országos rendőrfőkapitányhoz fellebbezést nyújt be a döntés ellen: a jogvédő szervezet szerint a panasz elutasítása megalapozatlan, a kordon fenntartásáról szóló rendőrségi döntés pedig jogellenes volt. A rendőrség egyebek között az Országgyűlés működésének biztosítására hivatkozik, miközben december 15. és február 15. között az Alkotmány értelmében nincs is rendes parlamenti ülésszak.
Ráadásul a főkapitány a saját intézkedése elleni panaszt bírálta el, ezért annak elintézésében a budapesti főkapitány a törvény értelmében nem is vehetett volna részt – érvelnek a jogvédők. Ugyanakkor a Helsinki Bizottság szerint az eset arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendőrségi törvénynek (Rtv.) az a paragrafusa, amely alapján a hatóság öt hónapon át tartotta lezárva Kossuth teret hiányos, és ezért alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot, és a jogorvoslathoz, a szabad mozgáshoz való jogot és a gyülekezési jogot . A jogvédő szervezet ezért– a kordon azóta megtörtént lebontásától függetlenül – az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában azt kérte, a testület állapítsa meg, a szabályozás hiányossága miatt az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követ el.
Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány elutasította a Magyar Helsinki Bizottságnak a Kossuth téri kordon miatt beadott panaszát. A március 14-i határozatban a rendőrség arra hivatkozik, hogy a tér október 23-ai lezárása után folyamatos értékelő-elemző munka során állapították meg, hogy az Országgyűlés működését is fenyegető jogellenes cselekedetek veszélye miatt volt szükség a terület lezárására. A mai napon a Helsinki Bizottság az országos rendőrfőkapitányhoz fellebbezést nyújt be a döntés ellen: a jogvédő szervezet szerint a panasz elutasítása megalapozatlan, a kordon fenntartásáról szóló rendőrségi döntés pedig jogellenes volt. A rendőrség egyebek között az Országgyűlés működésének biztosítására hivatkozik, miközben december 15. és február 15. között az Alkotmány értelmében nincs is rendes parlamenti ülésszak.
Ráadásul a főkapitány a saját intézkedése elleni panaszt bírálta el, ezért annak elintézésében a budapesti főkapitány a törvény értelmében nem is vehetett volna részt – érvelnek a jogvédők. Ugyanakkor a Helsinki Bizottság szerint az eset arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendőrségi törvénynek (Rtv.) az a paragrafusa, amely alapján a hatóság öt hónapon át tartotta lezárva Kossuth teret hiányos, és ezért alkotmányellenes, sérti a jogbiztonságot, és a jogorvoslathoz, a szabad mozgáshoz való jogot és a gyülekezési jogot . A jogvédő szervezet ezért– a kordon azóta megtörtént lebontásától függetlenül – az Alkotmánybírósághoz fordult. Indítványában azt kérte, a testület állapítsa meg, a szabályozás hiányossága miatt az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követ el.