Az államfő erdélyi látogatásának utolsó előtti napján a kolozsvári Állami Magyar Operában elhangzott beszédében így szólt hallgatóságához: "Boldog vagyok, hogy ma este itt lehetek, és közösen ünnepelünk, mert ez a magyar nemzet egységét fejezi ki" - mondta, leszögezve, hogy Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek.

Gyurcsány Ferenc üzenete

Az anyaország minden felelős politikusának elsőrendű kötelessége tenni azért, hogy a magyar kül- és nemzetpolitika ne a magyarországi politika megosztottságának exportjáról, hanem a nemzeti összefogás képességének "behozataláról" szóljon - olvasható abban az üzenetben, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök intézett a határon túli magyarokhoz március 15-e alkalmából.      Az idei március 15-e sok szempontból különbözik a korábbiaktól - mutatott rá üzenetében a miniszterelnök, hozzátéve, hogy e szempontok között van egy örömteli is, amely számára fontosabb minden másiknál: azzal, hogy január elsejével Románia az Európai Unió tagja lett, az erdélyi, partiumi magyar közösség és az anyaország kapcsolata előtt is új távlatok nyílnak meg. Úgy fogalmazott: "Az országhatárok egyre inkább összekötnek, és nem elválasztanak minket, ezzel párhuzamosan azonban egyre inkább a miénk, e határok egyik és másik oldalán élő magyaroké a felelősség, hogy ne húzzunk újabb, lelki-politikai választóvonalakat magunk közé". Hangsúlyozta, hogy az uniós tagság, illetve az európai integráció folyamata történelmi lehetőség, amely "kötelez minket a felelős hazafiságra. 1848 öröksége pedig emlékeztethet minket minderre".     A kormányfő annak a kívánságának adott hangot, hogy a korábban csatlakozott országok magyarjainak, illetve az idén csatlakozó Románia magyar közösségének az idei, immár uniós határok között ünnepelt március 15-e hadd legyen a sikeres nemzeti érdekérvényesítés ünnepe. "A most még uniós határokon kívül maradó honfitársainknak - a kárpátaljai, vajdasági magyaroknak - pedig hadd legyen az idei március 15-e a folytatódó, és immár egyre erősebb magyar közösségtől ösztökélt európai integrációnak az ünnepnapja" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc, aki megosztottság nélküli, békés, nyugodt nemzeti ünnepet kívánt minden honfitársának.

A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Románia európai uniós csatlakozásával a magyar nemzet túlnyomó többsége - 12 millió magyar - ismét az európai jog- és értékközösség része lett. Az Európai Unió minden tizedik polgára - nemzetállami szemszögből nézve - valamely kisebbséghez tartozik, az egyesülő Európában rohamosan épül a kisebbségvédelem joga - folytatta Sólyom László, aki szerint Magyarország kitartásának köszönhető, hogy a kisebbségi jogok védelme bekerült az Alkotmányos Szerződés szövegébe. 

Az európai államok többsége a kulturális nemzet fogalmát immár a politikai nemzetével egyenrangúként ismeri el, és elismerik ma már azt is, hogy az anyaállamnak joga van a más államokban kisebbséget képező nemzetrészei identitásának és kultúrájának támogatására - mondta Sólyom László, hangsúlyozva, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától értetődő minimum, a kisebbségi jogok teljessége pedig - ott, ahol minden feltétel és az igény megvan - a területi autonómia lehetőségét is magában foglalja. "Hivatalos látogatásomon már tolmácsoltam, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Az autonómiának számos konkrét megoldása lehetséges. Ezért mindenek előtt demokratikus, tisztázó párbeszédre van szükség az autonómia fogalmáról és jövendő tartalmáról" - mondta az elnök, aki szerint sok félreértést és előítéletet kell eloszlatni a többségi társadalomban, meg kell szerezni az adott állam egyetértését. Hiba lenne azonban - vélekedett az államfő -, ha a kisebbségi jogok és kisebbségi problémák mintegy bezárnák vagy elszigetelnék a magyarokat az adott országon belül. 

Azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy csak érzelmi alapú politizálással nem lehet előrejutni, az új európai lehetőségek józan mérlegelésére van szükség, fel kell mérni Magyarország és a szomszéd államok szükséges együttműködésének esélyeit, tiszteletben kell tartani az egyes nemzetrészek társadalmainak önállóságát. Az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kidolgozása nem halogatható tovább - szögezte le az államfő. 

Beszédében az elnök utalt arra, hogy a rendszerváltás utáni új alkotmányok eltörölték és visszahozhatatlanná tették a korábbi, hol velejéig hazug, hol az utolsó pillanatig durván elnyomó és erőszakosan asszimiláló rendszereket. Szerinte ugyanakkor ezek az új alkotmányok a jövőt határozzák meg. "A forradalom napjai elmúlnak - a forradalom eredményei viszont a jogokon és az alkotmányos intézményeken keresztül épülnek ki és válnak állandóvá" - mondta Sólyom László. 

Az államfő úgy ítélte meg,  hogy nem-forradalmi időkben a jogok és az alkotmányos alapok éltetik tovább a forradalmat, hiszen ezek a végső biztosítékok, mert az alkotmányos jogok megsértése ellen fel lehet lépni, és a jogsértéseket orvosolni lehet. "Ezért kívánjuk ma is, és kell mindig kívánni a nemzetnek a sajtó szabadságát, a vélemény és gyülekezés szabadságát, és az összes többi jogot" - hangoztatta Sólyom László.