A Siemens-botrány hullámai
Lassan fél Európa zeng a német Siemens elektronikai cég botrányától, már Ausztriában, Olaszországban is próbálják visszakeresni a feketepénzek mozgását.
A Combinók nálunk is futnak © hvg.hu |
A részletek még nem ismertek, lehet, hogy a vámos nem vette észre, vagy nem hitt a szemének, mindenesetre továbbengedte a futárszolgálattal megbízott Siemens-dolgozót, aki ezt a pénzt is a cég egyik titkos, ausztriai számlájára fizette be.
A krimiparódiába is beillő jelenetnél fajsúlyosabb előrelépés a nyomozás terén, hogy az eddig csak az ügyészségi gyanú alapján folyó vizsgálat anyaga a múlt héten kiegészült az első beismerő vallomással: az egyik letartóztatott a müncheni ügyészség előtt lapinformációk szerint arról beszélt, hogy a titkos kasszából többek között a korábbi nigériai elnököt, Sani Abachát vesztegették meg állami megrendelések megszerzése érdekében. A gyanúsított arról is beszámolt az ügyészeknek, hogy Afrikában, de a világ más részein is gyakran csak így lehetett megrendelésekhez jutni.
Németországban eközben egyre inkább azt a kérdést feszegetik, mennyiben kizárólagos az eddig lebukottak felelőssége, s hihető-e, hogy ezekről a dolgokról ne tudott volna a konszern felső vezetése. Miközben Klaus Kleinfeld, a Siemens jelenlegi igazgatósági (it) elnöke "a szabálytalanságok kíméletlen feltárását és szankcionálását" ígéri, a korábbi it-elnök, Heinrich von Pierer - aki most a Siemens felügyelőbizottságát (fb) vezeti - egyre több támadás célpontja: két befektetői szövetség képviselői is nyíltan felvetették felelősségét. A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szövetség pedig arra hívta fel a figyelmet, azt kell megvizsgálni, a megvesztegetés vajon része lett-e a Siemens üzleti politikájának, s miként lehetséges, hogy a belső ellenőrzési rendszer teljes egészében csődöt mondott.
A Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap európai kiadása már egyenesen azt latolgatja - a Siemens mellé téve a német irányítású DaimlerChrysler autógyár és az E.On közüzemi óriás korrupciógyanús ügyeit -, vajon a leleplezett visszaélések sora végképp összepiszkítja-e a német üzleti élet tisztaságáról kialakult képet.
Immár német börtönben van az az Ausztriában pár napja letartóztatott Karl von Jagemann is, aki a gyanú szerint Siemens-alkalmazottként százmillió eurós nagyságrendben halmozott fel különböző osztrák bankokban illegális pénzkészletet. Vélhetően felső parancsra, többedmagával kenőpénztartalékot épített ki, amivel megrendelésekhez kívánt jutni a müncheni cég. Német jogsegélykérelem alapján Felső-Ausztriában, Tirolban, Salzburgban és Bécsben vizsgálódtak, Jagemannt pedig azzal vádolják, hogy kulcsszerepet játszott a feketepénzek világméretű utaztatásában, ráadásul meg is dézsmálta a vesztegetésre tartogatott összegeket.
Ahogy halad előre a nyomozás, úgy nő a korrumpálásra szánt pénzek összege, immár 200 millió eurónál tartanak. A pénzek elsősorban Németországból Ausztrián keresztül történt szétfolyatása - Olaszországtól Svájcon, Liechtensteinen át Nigériáig - a kilencvenes évek végén kezdődött, így elképzelhető, hogy a bűnök jó része már el is évült.
A nyomozás szálai Bécsbe is elvezettek, a Börsegasse 10. alatt bejelentett Khroma Handels Gmbh-hoz, amelynek vezetője, Manfred Hirschmann - a HVG-hez került cégiratok tanúsága szerint - még további több mint nyolcvan cégben van "néven nevezve". A Khroma - állítja a Format című osztrák hetilap - a múlt heti razziák, iratfoglalások nyomán bizonyíthatóan együttműködött a Siemensszel, a Münchenből az Oberbankon keresztül hozzá küldött pénzek a brit Virgin-szigetekre utaztak tovább. Ott jegyzik a Khroma 100 százalékos tulajdonosát, a Trans National Holding csoportot, amely lehet, hogy csak papíron létezik, képviselője a svájci Luganóban ül.
A svájci államügyészség - amely 2005 nyarán a feketepénzek nyomára bukkanva elindította a most mindjobban gyorsuló lavinát - az alpesi állam számtalan cégén keresztül áramoltatott összegek mozgásáról már tavaly értesítette a müncheni multit, amely azonban csak belső vizsgálatba kezdett, a német ügyészséget kihagyta belőle. Nyomoznak Olaszországban is, ahol több mint 120 millió német márka nyomát kutatják, amit állítólag még a kilencvenes évek közepén használtak föl megvesztegetésre, és a számla fölött a bolzanói ügyészség gyanúja szerint a Siemens feketekasszáját egészen a legutóbbi időkig működtető Jagemann rendelkezett.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
WEYER BÉLA / BERLIN