HVG

Három héttel a miniszterelnök balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után megállapítható, hogy az azóta zajló politikai dráma szinte egyáltalán nem gyakorolt mozgósító hatást a választópolgárokra. A teljes szavazókorú népességben legalábbis tartósan 60 százalék alatt marad azok aránya, akik állításuk szerint egy "most vasárnapi parlamenti választáson" biztosan az urnákhoz járulnának. Kivételt a két nagy párt szimpatizánsai képeznek: a Fidesz-hívek körében júliushoz képest 5 százalékponttal 75 százalékra, az MSZP-sek körében 3 százalékponttal 67 százalékra nőtt a biztos szavazók aránya.

A Fidesz-tábor nagyobb hadrafoghatósága azt eredményezi, hogy míg a teljes népességben "csak" 13 százalékpont, addig a választani tudó "biztos" szavazók körében 22 százalékpont a nagyobbik ellenzéki párt előnye. Mindez azonban egyértelműen nem a szeptember-októberi fejlemények következménye: a szocialisták számára rendkívül kedvezőtlen szavazatarányok augusztus eleje óta lényegében változatlanok. Sőt a krízis előtti utolsó Medián-felmérés adatai szerint a szocialisták támogatottsága valójában szeptember elején jutott mélypontra - ekkor a teljes népesség 23 százaléka szavazott volna rájuk -, azóta viszont 4 százalékponttal növekedett. A kiélezett helyzetben vélhetően a korábbi támogatóik közül szereztek vissza valamennyit, legalábbis erre utal, hogy a "bizonytalanok" április óta folyamatosan növekvő arányában is a korábbi tendenciával ellentétes változás következett be, és szeptemberről októberre éppen annyival csökkent a bizonytalanok száma, mint amennyivel az MSZP-szavazóké nőtt.

HVG

A politikai válság tehát megerősítette néhány százaléknyi MSZP-szimpatizáns elkötelezettségét, ám közben legalább ennyire növelte a párt iránti ellenérzéseket. Az elmúlt egy hónapban drámai mértékben nőtt azok aránya, akik "semmiképp sem szavaznának" az MSZP-re, és így jelenleg a nagyobbik kormánypárt még a korábban listavezető radikális pártoknál is elutasítottabbá vált. A negatív érzelmek a koalíciós partnert sem kímélik, október elején minden korábbinál nagyobb arányú volt az SZDSZ iránti ellenszenv.

A politikai közhangulat sajátos kölcsönhatásban van a gazdasági helyzetértékeléssel. A gazdasági közhangulat mutatói júliusban évtizedes negatív rekordot döntöttek, azóta azonban egy kicsit javultak. Az emberek bő kétharmada továbbra is a családja helyzetének romlására számit, de ezen belül egy hónap alatt 4 százalékponttal (30-ról 26 százalékra) csökkent azoknak az aránya, akik szerint "a következő 12 hónapban a háztartásának anyagi helyzete sokat fog romlani". A politikai válság hatása inkább az ország gazdasági jövőjének megítélésében mutatkozik meg, ebben a kérdésben ugyanis szeptember eleje óta tovább nőtt (63-ról 66 százalékra) a pesszimista véleményen lévők aránya.

HVG

Feltehetően ugyancsak az éleződő konfliktusok koptatták a vezető politikusok többségének népszerűségét - kivéve a nagyobbik ellenzéki párt prominenseit, bár az augusztusban mért 52 ponthoz képest Orbán Viktor Fidesz-elnök tetszési indexe is csökkent valamelyest. Az általános visszaesés - négy évvel ezelőtt 68 százalék volt az első öt politikus népszerűségi átlaga, idén januárban is még 58, most 50 - közepette a köztársasági elnök mérsékelt népszerűségi mutatóval is a lista élére került. Sólyom László júliusban volt a legkevésbé népszerű, azóta a megítélése stabilizálódott: akárcsak júliusban, a kormánypárti szavazók közel fele, az ellenzékieknek pedig háromnegyede támogatja. A miniszterelnök népszerűsége a megszorító intézkedések bejelentése után kezdett csökkenni, de a szeptemberben elért mélyponthoz képest mostanra nem esett tovább. Gyurcsány Ferenc 33 pontja már megközelíti Horn Gyula 1995 őszén mért 31 pontos negatív rekordját, de még mindig elmarad attól a 27 százaléktól, amit Antall József esetében 1993 nyarán mutatott ki a Medián.

Az egyharmados támogatottság mutatkozott meg akkor is, amikor a kérdezőbiztosok a válság megoldásának lehetőségeiről kérdezték az embereket (lásd ábránkat). A kormánypárti szavazók elsöprő többsége (85 százalék) továbbra is azt tartaná a legjobbnak, ha maradna a Gyurcsány-kormány, és bár az ellenzékiek relatív többsége (42 százalék) a múlt hét pénteki Fidesz-gyűlés előtt még előrehozott választást szeretett volna, miután Orbán ezt a lehetőséget levette a napirendről, híveinek többsége már a szakértői kormány felállítását tartja kívánatosnak - ezzel a Gyurcsány nélküli forgatókönyvek közül ez lett a legnépszerűbb változat. Ha a megkérdezettek nem többféle lehetőség közül választhatnak, hanem élére állítjuk a kérdést, menjen vagy maradjon-e Gyurcsány, akkor ennél valamivel többen (39 százalék) szavaznak a miniszterelnök hivatalban maradása mellett, de a többség (56 százalék) szerint le kellene mondania (5 százalék nem tudott állást foglalni).

HVG

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy miközben most Orbánt jóval többen tartják alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, mint Gyurcsányt (45:37), addig arra a kérdésre, hogy "jelenleg melyikük viselkedése szolgálja jobban az ország stabilitását", 40:39 arányban Gyurcsány felé billen a mérleg nyelve. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az Orbán által meghirdetett tüntetéssorozatot továbbra is jelentős többség (58 százalék) helyteleníti.

HANN ENDRE - KARÁCSONY GERGELY