A gyermekek jogainak világnapja alkalmából a közép-európai, és azon belül is a magyarországi roma gyermekek iskolai diszkriminációjára hívta fel hétfőn a figyelmet a Le Monde című francia napilap.

A Rasszimust és Xenofóbiát Vizsgáló Európai Központ (EUMC) 2006-os jelentése leszögezi, hogy az úgynevezett speciális osztályok jelensége továbbra is nyugtalanító Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. A három említett ország mellett Bulgáriában és Romániában is - ahol az ország 2007-es uniós csatlakozásával az EU legjelentősebb, 1,8 milliós romaközössége fog élni - a cigánygyerekeknek egy jelentős része; országtól függően 28 és 87 százalék között speciális iskolákba jár - derül ki a lap szerint Mohácsi Viktória magyar európai parlamenti képviselő tanulmányából.

A kisegítő osztályok a kommunizmus óta léteznek a kelet-európai országokban. Jelenleg a romagyerekek többsége különböző okok - tanulási problémák, magatartási zavarok vagy csak "családi örökség" - miatt ilyen osztályokba jár.

A magyar romagyerekek 78 százaléka nem végez középiskolát és csak két százalékuk jár felsőoktatási intézménybe. A románok 2,1 százaléka analfabéta, és a többségük roma - emlékezet a Le Monde.

Sarah Ecoffet, az Esély a Gyermekeknek Alapítvány részéről a lapnak elmondta: Magyarországon gyakran az iskolák igazgatói tanácsolják a szülőknek, hogy vigyék szegregált osztályba gyermekeiket.

Az Európa Tanács által támogatott Romák és Vándorlók Európai Fóruma részéről Karin Waringo úgy véli, hogy a gyerekeket olyan felvételi tesztek alapján irányítják egy-egy iskolába, amelyekben a saját környezetükből hiányzó témákról van szó. A kulturális integráció hiánya miatt ezeket a gyerekeket már a kezdetektől kizárják az általános iskolarendszerből.

Noha a közép-európai országok 2000 óta a pozitív diszkriminációra épülő politikát folytatnak, komoly támogatásokat adnak az iskoláknak és családi segélyekkel ösztönzik a szülőket arra, hogy munka helyett inkább iskolába küldjék gyermekeiket, a kisebbségek érdekében hozott intézkedések a visszájára fordultak.

A politikai integráció jó tanulójának számító Magyarországon a kisebbségi gyerekeket fogadó és a cigány nyelvet tanító iskolák jelentős támogatásokat kapnak. Így jöttek létre sokszor kizárólag romák lakta környékeken olyan speciális osztályok, ahova csak romák járnak. A gettósodás különböző szintjei Romániában és Bulgáriában is megfigyelhetőek. Mindennek következménye, hogy az ilyen iskolák rosszul felszereltek és az oktatás színvonala alacsonyabb, mint máshol - mutat rá a párizsi újság.

A civil szervezetek szerint a gyerekek sorsának javításához az egyetlen hatékony út az igazságszolgáltatáson át vezet, ezért - ahogy az Miskolcon is történt - feljelentenek minden olyan iskolát, amely elutasítja a cigány tanulókat.