Közel 12 ezer kórházi ágyat szüntetnek meg - közölte a kormányszóvivő. Danks Emese szerint az elmúlt 16 évben nem született ilyen fontos döntés. Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint az ellátási rendszer átalakítása lehetővé teszi, hogy rehabilitációs és ápolási ágyból hétezerrel több legyen, mint most. Az egészségügyi miniszter közölte: az új ellátórendszernek négy szintje lesz: kiemelt kórházak (átlagosan 55 kilométeren belüli hatókörben), területi kórházak (30 kilométeren belül), járóbeteg-központok (20 kilométeren belül) és háziorvosok.

A járulékfizetőknek kijelölik, hogy melyik melyik az a három kijelölt intézmény, ahol ingyenesen kaphatnak fekvőbeteg ellátást, de sürgősségi ellátásért nem kell fizetni sehol. Egyes betegségcsoportokban szenvedőket speciális intézményekben látják el, ezekre nem vonatkozik a "lakóhelyhez közeli intézmény" kitétele.

Aki nem a kijelölt helyre megy, annak a kezelési költség harmadát, maximum 100000 forintot kell fizetnie a jövő évtől. Egy szülés körülbelül 25 ezer forintba fog kerülni olyan kórházban, ami nincs a három kijelölt között. Díjat kell fizetni akkor is ha valaki a saját kórházába megy ugyan, de ragaszkodik ahhoz, hogy a saját, éppen nem ügyelő kezelőorvosa foglalkozzon vele – mondták az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán. 

A kormányszóvivői tájékoztatón kiosztott anyag szerint a kiemelt, úgynevezett súlyponti kórházból 31 lesz az országban, a korábban napvilágot látott munkaanyagok szerinti 48-50 intézménnyel szemben.
 
Budapesten kiemelt fekvőbeteg-intézmény lett a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem klinikái, valamint összevonva a MÁV, a Belügyminisztérium Kórháza, a Honvéd Kórház és az Országos Gyógyintézeti Központ.
 
Molnár Lajos tájékoztatása szerint a kiemelt kórházakban a legmodernebb technikával és nagy tapasztalatú orvossal biztosítják a súlyos vagy speciális ellátást igénylők kezelését. A jövőben csak ezekben az intézményekben kezelhetnek daganatos beteget, vagy itt végezhetnek szívműtétet és szervátültetést. A kiemelt, súlyponti kórházak egyben sürgősségi centrumok is, de kötelesek bizonyos időn belül ágyat biztosítani nagyobb vészhelyzetek (katasztrófa, járvány) esetére. Arról, hogy milyen szempontok alapján döntötték el, hogy mely intézmény legyen kiemelt kórház, Molnár Lajos elmondta: a jelenlegi felszereltség, szakmai felkészültség, és a későbbi fejlesztések befogadása, a sokoldalúság, és a megközelíthetőség volt a fő szempont.

Az átalakítás menetrendjéről Molnár Lajos elmondta: a törvény hatályba lépését követően az egészségügyi miniszter nyolc napon belül eljuttatja a Regionális Egészségügyi Tanácsokhoz (RET) a régiókra vonatkozó kapacitási javaslatot. A RET-ek 20 napjuk van arra, hogy döntsenek a normatívák és az ellátási területek felosztásáról. A döntés akkor érvényes, ha azt a régió valamennyi kórháza 30 napon belül jóváhagyja. Ennek hiányában a miniszter nyolc napon belül dönt a régió normatíváinak felosztásától. A finanszírozási szerződéseket 2007. március 31-ig kell megkötni. A kiosztott sajtóanyag szerint a hét régióban összesen 42.073 a felosztható aktív és krónikus ágyszám.
 
A 2007-2013 uniós költségvetési periódusban az egészségügy mintegy 400 milliárd forinthoz juthat az átalakításhoz – tette hozzá Molnár Lajos.

Meglepetéssel tapasztalták, hogy az előzetes tervekhez képest az 50 kiemelt kórházból csak 31 maradt, bár - jegyezte meg Mikola  István, a Fidesz politikusa. Ebbe a körbe Veres János pénzügyminiszternek népegészségügyi adatokra hivatkozva sikerült belobbiznia körzetének, Szabolcs megyének egyik intézményét, a fehérgyarmati kórházat - mondta. A listáról lemaradt kórházakat gyakorlatilag lassú agóniára ítélik, mondván, hogy krónikus vagy rehabilitációs ágyak maradnak benne - tette hozzá a fideszes politikus.
 
Mikola István óriási társadalmi elégedetlenséget jósolt a kormány lépése nyomán. Mint mondta, információi szerint olyan nagy múltú intézményeket is a megszűnés veszélye fenyeget, mint a balatonfüredi szívkórház, a Szabolcs utcai klinika, a lipótmezei pszichiátriai intézet vagy a László kórház és a Schöpf-Merei kórház. Hozzátette: bár lehet, hogy ezeknek az intézményeknek jut majd néhány aktív ágy, de, hogy eredeti kapacitásukat nem tarthatják meg, az biztos. A kormány nem népegészségügyi szempontok alapján, hanem "mérnöki tudománnyal", körzővel és vonalzóval osztották fel Magyarország területét 50 km sugarú körökre, azonban azt nem vette figyelembe, hogy a ötven kilométer nem ugyanaz autópályán vagy mellékutakon - hangsúlyozta.