2006. augusztus. 31. 10:49 MTI Utolsó frissítés: 2006. augusztus. 31. 10:51 Itthon

Kétnapos kormányülés kezdődött Balatonőszödön

A konvergenciaprogramot tárgyalja meg a kormány, csütörtök délelőtt kezdődött, kétnapos balatonőszödi ülésén. Emellett szó lesz az egészségügyi reformról is.

A konvergenciaprogramot szeptember 1-jén kell benyújtani Brüsszelnek. A program mellett a reformok közül az egészségügyi reformot vitatja meg a kormány, várhatóan döntenek a vizitdíjról is.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még a június végén, ugyancsak Balatonőszödön tartott kormányülésen azt mondta, a konvergenciaprogram mellett az egészségügyi reform első csomagját, a Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitájának tapasztalatait és az új bérezési szabályozást is tárgyalja a kabinet csütörtökön kezdődő ülésén.

Szintén júniusban nyilatkozott úgy a kormányfő, hogy augusztus végéig kidolgozzák az egészségügyi reformhoz kapcsolódó törvénymódosításokat, majd az év végéig újabb törvénycsomagról és a nyugdíjreform előkészítéséről döntenek.

A miniszterelnök Szetey Gábortól, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárától, a kormány személyzeti központjának vezetőjétől várja az új bérezési szabályozással összefüggésben a teljesítményértékelési rendszer kidolgozását, amely szintén napirendre kerül a kormányülésen.

Májusban született kormánydöntés a közigazgatás előkészítéséről, Gyurcsány Ferenc három konkrét feladatot osztott ki ezzel kapcsolatban: javaslatot kell kidolgozni a központi szolgáltatási főigazgatóság feladat- és hatáskörének bővítésére, az elektronikus közszolgáltatások központja, továbbá a kormányzati személyügyi központ kialakítására, rendezni kell a kormányzati apparátus elhelyezésének kérdését, valamint a központi költségvetési szervezetek felépítésének átszervezését.

A döntés értelmében a javaslatokat augusztus végéig kellett elkészíteni, ám elképzelhető, hogy a kétnapos kormányülésen még nem tárgyalnak ezekről.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.