Három tűzoltó életét vesztette, további hét tűzoltót súlyos füstmérgezés miatt kórházba szállítottak, miután a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pincéjében egy lőtéren tűz keletkezett - közölte a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság szóvivője kevéssel éjfél után a helyszínen újságírókkal. A hétből 6 tűzoltót már hazaengedtek a kórházból.

Mint az az orvos-szakértői jelentésből kiderül:  füstmérgezés következtében fellépő keringési elégtelenségben halt meg a három tűzoltó. A tűz eddig tisztázatlan körülmények között keletkezett. A tűz oltására a legmagasabb, ötös kiemelt riasztással érkeztek a tűzoltók a helyszínre. Huszonöt tűzoltóautóval mintegy 130 tűzoltó vonult ki és próbálja megfékezni a pincében keletkezett tüzet.

Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy az egyetemi épület felső szintjén a tűzoltók baltával betörik az ablakokat, hogy a füsttől szellőztessék az épületet. Molnár Péter tájékoztatása szerint a lőtéren keletkezett tüzet a riasztást követően mintegy négy óra múlva még mindig nem sikerült eloltani, mivel a sűrű füst miatt a tűzoltók a tűz fészkét még nem tudták megközelíteni.

Feltehetően felderítés közben eltévedt az átláthatatlan, sűrű füstben a három tűzoltó, a légzőkészülékükben elfogyott a levegő, már eszméletlenül hozták fel őket kollégáik - mondta Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság szóvivője újságíróknak. Tájékoztatása szerint a tűz a mínusz 2. szinten, a föld alatti lőtéren keletkezett. Elmondása szerint egy labirintusrendszerről van szó, csigalépcsőn és folyosókon lehet megközelíteni a lőteret. Jelenleg óriási a hőterhelés, csak négykézláb lehet közlekedni. A tűzoltók légzőkészülékeiben 20-25 percre elegendő levegő van.

A szóvivő közlése szerint elsőként két tűzoltóraj érkezett a helyszínre, egy civil segítségével elindultak a pincébe tömlő alapvezetéket szerelni, majd a három tűzoltó felderítésre indult. Molnár Péter azt is elmondta, hogy három civil gyakorolt a lőtéren, és ekkor keletkezett a tűz. A lőterén gumifalak és szigetelő anyagok égnek, az égés következtében mérgező gázok szabadulnak fel.

Újabb felderítési és mentési csoport alakult, és próbálják megközelíteni a tűz fészkét - tette hozzá Molnár Péter.

A műszaki egyetemen oltás közben életét vesztett három tűzoltót a főváros saját halottjának tekinti, a családoknak azonnali 100 ezer forintos gyorssegélyt adnak - mondta Demszky Gábor főpolgármester, miután éjjel 1 órakor megjelent a tűz keletkezésének helyszínén. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól százezer forintot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól nyolcvanezer forintot, a Fővárosi Tűzoltóságtól pedig 70 ezer forintot kapnak a családok.

"Szomorú, megrázó tragédia történt, három tűzoltót elvesztettünk" - mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy a balesetben elhunyt tűzoltók temetési költségeit a Fővárosi Önkormányzat fedezi.

A főpolgármester kevéssel egy óra után jelent meg a műszaki egyetem épületében, majd a fővárosi tűzoltóparancsnokkal és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjével megközelítette a tűz keletkezésének helyszínét.

Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője azt közölte: Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a három elhunyt tűzoltót hősi halottá fogja nyilvánítani, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság parancsnokai pedig szerdán felkeresik a családokat és gyorssegélyben részesítik őket.

Mivel az épületek hasznosítása, bérbeadása az intézményi autonómia körébe tartozik, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nincsenek adatai arról, hány lőtér működik magyarországi egyetemeken, főiskolákon - közölte a tárca felsőoktatási főosztályának vezetője az MTI érdeklődésére.

"Nincsen áttekintésünk, mivel nincs bejelentési kötelezettség" - mondta Szövényi Zsolt, hozzátéve, a rendszerváltás előtt sportcélokra alakítottak ki ilyeneket. Az MTI minisztériumi forrásból származó értesülése szerint a tárca várja az intézmény jelentését a történtekről és azok okairól; a helyszíni vizsgálatokban a tárca két szakembere is részt vesz.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint a történtek felvetik a kérdést, fenn kell-e tartani a mintegy száz esztendeje működő, az eredeti tervekben is szereplő lőteret. "Erre, én úgy látom, nincsen semmi szükség" - mondta Molnár Károly az MTI-nek; "az egyetem a hagyományőrzésre és az egyesületre tekintettel hagyta ezt működni" - fogalmazott.

"A Műegyetem központi épülete és az emberéletek sokkal értékesebbek" - jelentette ki Molnár Károly, hozzátéve, eddig is csak oktatási időn kívül tarthattak ott lövészetet. Tájékoztatása szerint a pincerendszer legalsó, második szintjén lévő, labirintusszerű területet egy önálló jogi személyiséggel rendelkező egyesület bérli, amelynek működését - tudomása szerint - az illetékesek rendszeresen vizsgálták, és azt rendben találták.

Egy fegyverszakértő szerint akár az AK-47-hez készített fényjelző lövedék is okozhatta a műegyetemi lőtéren a tüzet, de az is elképzelhető, hogy a sorozatlövésre visszaalakított fegyver "padból" kilőtt, és ugyanarra a helyre becsapódó lövedékei által okozott hőterhelés miatt gyulladt fel a lövedéket felfogó gumifal. A sportlövő szövetség főtitkára korábban már elmondta, aműegyetemi lőtér 9 milliméteres lőszerekre volt engedélyezve, azaz - a
fegyverszakértő tájékoztatása szerint - szaknyelven "nagy kaliberre volt engedélyük", ebbe pedig belefér a 7,62x39 milliméteres AK-lőszer. 
   
Ennek a lőszernek a hátuljában egy rendkívül gyúlékony szer van, és a lőpor energiája gyújtja be a magban lévő világító anyagot. A szakértő szerint akár az is okozhatta a tüzet, hogy egy ilyen lőszert próbáltak ki a lőtéren kedden este. A fegyverszakértő hangsúlyozta: automata lőfegyver magánszemélynél nem lehet, ilyen fegyvere csak a fegyveres testületeknek lehet. 

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt javasolja, hogy az
oktatási tárca vizsgálja felül és szüntesse meg az egyetemeken, főiskolákon még ma is ott lévő lőtereket.