2006. augusztus. 09. 19:10 MTI Utolsó frissítés: 2006. augusztus. 09. 18:58 Itthon

Emelik a diákhitel összegét és a hallgatói juttatásokat

Szeptember 1-jével nő a hallgatói támogatások összege és a diákhitel kerete - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára. Ennek megfelelően magasabb lesz a kollégiumi normatíva, s nagyobb lesz a jegyzettámogatás összegét is.

Arató Gergely elmondta a diákhitel maximális összege a költségtérítéses hallgatók esetében 30 ezer forintról havonta 40 ezer forintra, az igénylési korhatár pedig 35 évről 40 évre emelkedik.Az államtitkár kiemelte, hogy a diákhitel keretének megemelése mellett  a hallgatói normatíva, vagyis az egy diákra jutó éves állami támogatás összege is jelentősen emelkedik szeptember 1-jétől.  A juttatás államilag finanszírozott hallgatónként 91 ezer forint volt évente, mostantól pedig 116.500 forint lesz. A kollégiumi normatíva évi 80 ezer forintról szintén 116.500 forintra nő, a jegyzettámogatás összege pedig évente 7.820 forintról 11.650 forintra változik - tette hozzá.
   
Arató Gergely közlése szerint a 2005-ben hatályba lépett új felsőoktatási törvény szükségessé tette, hogy a hallgatói juttatások rendszerét tartalmazó kormányrendeletet megalkossa a kormány; a szabályozást a hallgatói önkormányzatokkal egyeztetve, azok egyetértésével alakították ki. A rendelet szerint az említett juttatások mellett továbbra is megmarad például a tanulmányi és a szociális ösztöndíj, a lakhatási támogatás, a köztársasági ösztöndíj, a sporttevékenység támogatása. Az államtitkár elmondta, hogy egyes ösztöndíjakat, különösen a köztársasági ösztöndíjat és a tanulmányi ösztöndíj bizonyos fajtáit kiterjesztették a költségtérítéses hallgatókra.

Lehetővé teszik továbbá, hogy a jegyzettámogatást a hallgatók elektronikus tananyagok vásárlására vagy a terepgyakorlatra fordíthassák. Újdonság még, hogy a korábban sport- és a kulturális tevékenységre beépített hallgatói önkormányzati támogatás külön jogcímként jelenik meg.
   
A konkrét támogatási rendszer kialakítása, az egyedi döntések meghozatala az egyetemek hatásköre, a döntéseket a felsőoktatási intézmények a helyi hallgatói önkormányzatokkal konzultálva, velük egyetértve hozhatják csak meg. Az államtitkár rámutatott arra, hogy a szabályozás még nem a fejlesztési részhozzájárulás (fer) rendszerével kapcsolódik össze. "Egyelőre arra várunk, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán megszülethessen a végleges szabályozás a felsőoktatási törvényben" - közölte.
   
Annak kapcsán, hogy Sólyom László államfő  a múlt héten véleményezésre megküldte az  Alkotmánybíróságnak a felsőoktatási törvény módosításáról szóló jogszabályt, Arató Gergely azt mondta: a köztársasági elnök indítványa nem érinti a fer rendszerét, így a minisztériumban folytatják azt a szakmai munkát, amely az új díjfizetési szisztémához kapcsolódó ösztöndíj-rendszert tartalmazza. 
   
Hangsúlyozta, hogy a fer csak a 2007-ben belépő diákokat érinti (először 2008-ban), a jelenlegi rendelet a most rendszerben lévő diákok számára nyújt támogatási lehetőséget. Közlése szerint a tárca célja, hogy még az ősszel, szeptember folyamán vitára bocsássák az ösztöndíj-koncepciót.
   
Az oktatási minisztériumban szeptemberben kezdik kidolgozni a hallgatói juttatások reformját. Az új szabályozás első lépése a fer tervezett bevezetése. A hozzájárulás 30-50 százalékát az intézményeknek kötelezően tanulmányi ösztöndíjakra kell fordítaniuk - olvasható a szaktárca írásos összegzésében.
  
Fidesz: Arató Gergely megint kapkod (Oldaltörés)

Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője az MTI-nek azt mondta: az MSZP kultúrpolitikusa ismételten kapkod, hiszen egy olyan anyagot ismertetett, amit sem a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, sem a szakmai szervezetekkel nem egyeztetett a tárca. 
   
Arató Gergelynek nem azon kellene serénykednie, hogy növekedjen a diákhitelrendszeren keresztül felvehető összeg, hanem, hogy csökkenjenek a diákhitel kamatai - mondta a Fidelitas alelnöke. Hozzátette: a magas kamat miatt a diákok nem tudják majd visszafizetni a megemelt keretű hitelt. 
   
Kitért arra, hogy a korábbi javaslat szerint a felsőoktatási intézmények saját belátásuk szerint 30, illetve 50 százalékkal növelhetik a tandíj mértékét, a mostani javaslat szerint ugyanilyen mértékkel köteles a felsőoktatási intézmény hozzájárulni a tandíjhoz. Elképzelhető a jövőben, hogy a diákok "egymásnak fizetik ki a tandíjat". Bíznak abban, hogy Arató Gergely, a felsőoktatási
intézmény-finanszírozás reformja előtt felveszi majd a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel, mert még nagyobb bajt is okozhat, mint amekkora a jelenlegi.
 
Hirdetés