A számítógépes visszaélések mindegyikénél - amelyekre a kutatás kitér - a megkérdezettek súlyosabbnak ítéltek egy táskalopást, amelyet a sorban a számítógépes adatlopás követ. Ennél egy fokkal kevésbé ítélték el azokat, akik egy tömegközlekedési eszközön nem adják át az idősebbnek a helyet, és még ennél is elnézőbbek voltak azokkal szemben, akik illegális szoftvereket használnak. Még kisebb mértékben vált ki ellenszenvet, ha valaki illegálisan számol el személyes kiadásokat vállalati költségként, ha egészségesen megy betegállományba, vagy bliccel. Az illegális CD és DVD másolásnál kevésbé - amelyet a bliccelésnél is enyhébb „kihágásként” értékeltek - már csak a 10 000 forint alatti jövedelem eltitkolását ítélték el a megkérdezettek.

A felmérés szerint vidéken és az idősebbek körében magasabb az erkölcsi mérce. Minél kisebb közösségben él a válaszadó, annál szigorúbban ítéli meg a kutatásban szereplő cselekményeket. A városokban és községekben élők a jegy nélküli utazást és az illegális szoftverhasználatot a fővárosiaknál lényegesen súlyosabb cselekedetnek tartják. Hasonlóan szigorúak a 65 évnél idősebbek, akik az ötfokú skálán minden vétséget akár 1-2 skálaértékkel is szigorúbban osztályoztak, mint a fiatalabb, elsősorban a 18 és 35 év közötti válaszadók.

A kutatás alapján megdőlni látszik az a közfelfogás is, hogy a magasabb iskolai végzettség fejlettebb erkölcsi ítélőképességgel jár együtt, ugyanis a megkérdezettek között a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek minden vétséget súlyosabbnak ítéltek, mint a lényegesen elnézőbbnek bizonyuló diplomások. A két nem képviselői közül pedig – ha kismértékben is – minden felsorolt cselekedet osztályzásakor a nők bizonyultak szigorúbbnak, különösen az adócsalást és a bliccelést látják súlyosabb vétségnek a gyengébbik nem képviselői.