Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a felek a hágai ítélet után és az intenzív tárgyalások ellenére sem jutottak közelebb a megállapodáshoz. A két fél érdeke különbözik, de rendezés érdekében szilárd alapot kell találni - hangsúlyozta Persányi.

Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszter ugyanakkor politikailag terheltnek nevezte a vízlépcső ügyét. A szlovák tárcavezető az önfejűség problémáját említette az Öreg-Duna meder elmaradt rendezésének okaként. Úgy vélte, hogy a legfontosabb tennivaló a Duna jövőképének meghatározása.

A fórumon a két ország szakértői a vízlépcsővel kapcsolatos  magyar-szlovák környezeti monitoring elmúlt tíz éve alatt készített anyagát mutatták be.

Láng István, az MTA szigetközi munkacsoport vezetője elmondta: a két ország megállapodása nyomán immár tíz éve zajló vizsgálat eredményei 30 kötetet tesznek ki. Vannak olyan kérdések, amelyekben már sikerült eredményeket elérni.

Rakics Róbert, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a monitoring-programra évente 150 millió forintot költ a minisztérium. Hangsúlyozta azonban, hogy a projekt fejlesztésére lenne szükség.

A Mosonmagyaróvári Nyugat-Magyarországi Egyetemen rendezett kétnapos, május 26-én kezdődött konferencián neves magyar és szlovák szakértők tartottak előadást a Dunáról és környezetéről, a vízlépcső hatásairól és az érintett magyarországi Duna-ág vízvisszapótlásáról.