A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 320 oldalas jelentésében a Magyarországról szóló fejezet azt írja: a romák elleni diszkrimináció a közszolgáltatások minden szektorában változatlanul jelen volt.

Még hivatalos részről is elismerték, hogy erősödött a roma gyerekek iskolai szegregációja, gyerekek negyedét a diszkriminációt tiltó jogszabályok ellenére is elkülönítve tanították. Legalább háromezer általános iskolai osztályban, illetve 178 iskolában főleg csak roma diákok tanultak, és a roma tanulók 25 százaléka elkülönített környezetben részesült oktatásban.

A szervezet szerint a rasszista támadások és egyéb, fajüldöző indíttatású bűncselekmények a roma lakosság mellett a zsidó közösség ellen is folytatódtak. Vezető politikusok nyilvános kijelentései és egyes sajtótermékek csak tovább tüzelték a rasszizmust és az intoleranciát – írta a kedden Londonban kiadott világjelentés. Az Amnesty International megemlíti, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elnézést kért, miután a szaúd-arábiai labdarúgó csapatra azt mondta, hogy az "tele van terroristákkal".

Néven nevezi az AI-jelentés Semjén Zsoltot, az (előző) Országgyűlés emberi jogi bizottságának alelnökét is, akit "az egyik rivális pártra tett homofób gúnykijelentései miatt értek bírálatok".

Az Amnesty idézi a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központjának tavalyi jelentését, amely bemutatta, hogy a roma gyerekek milyen elkülönítést élnek meg az oktatásban, az egészségügyben és a lakáskérdésben, és hogy az állam aránytalanul sokat szakít el közülük családjuktól. Emellett a roma háztartások több mint a felében nincs vezetékes melegvíz, és a roma lakosság 17 százaléka olyan településeken él, ahol nincs orvos.

A rendőrség jelentések szerint igyekszik kisebbíteni a romák és más kisebbségek elleni fizikai támadások megkülönböztető jellegű indíttatását, és ez egyes esetekben a bűncselekmények súlyosságát nem tükröző ítéletekhez vezetett – áll az AI jelentésében.

A családon belüli erőszakról a szervezet azt írta: készül az áldozatok védelmére hivatott új törvény, de ez is bírósági végzéshez köti a vétkes távol tartását az áldozattól, lehetetlenné téve az azonnali rendőri beavatkozást.

A terror ellen meghirdetett háború jegyében tavaly is súlyos emberi jogsértéseket követtek el a világ vezető hatalmai éppúgy, mint a példájuk által bátorított szövetségeseik – áll az Amnesty International kedden Londonban kiadott éves világjelentésében.

A 320 oldalas összefoglaló szerint 2005 végén mintegy 14 ezer olyan fogoly volt az amerikai hadsereg által működtetett afganisztáni, kubai és iraki őrizetes központokban, akiket az Egyesült Államok és szövetségesei vettek őrizetbe katonai és biztonsági műveletek során Irakban és Afganisztánban.

Az Irakról szóló fejezet megállapítása szerint az Egyesült Államok vezette többnemzetiségű haderő és az iraki biztonsági erők "súlyos emberi jogsértéseket" követtek el, beleértve a kínzást, vádemelés vagy bírósági eljárás nélküli, önkényes fogva tartást, valamint eltúlzott, polgári személyek halálát okozó erőszak alkalmazását.

Az Amnesty International szerint tavaly több ezer irakit – zömmel szunnitákat – tartottak fogva vádemelés vagy per nélkül a többnemzetiségű erők. Legtöbbjüktől megtagadták a jogi képviseletet és családtagjaik láthatását is az őrizetbe vétel utáni első hónapokban - áll a keddi világjelentésben.

Az AI szerint bizonyítékok vannak az iraki biztonsági erők által széleskörűen alkalmazott kínzásokra is. Őrizeteseket a kezüknél fogva akasztanak kötélvégre, cigarettát nyomnak el rajtuk, verik, fojtogatják őket, különböző testrészeiken elektrosokkot alkalmaznak, végtagjaikat eltörik és szexuális visszaéléseket követnek el ellenük - írta a londoni székhelyű nemzetközi szervezet.

Kínzásról és rossz bánásmódról kerülnek napvilágra mind újabb bizonyítékok az Egyesült Államok guantánamói, illetve afganisztáni és iraki őrizetes központjaiban is. Jelentések érkeznek emellett titkos amerikai fogolytáborokról, amelyek helyszíne nem ismert, és amelyekben olyan körülmények között tartanak fogva őrizeteseket, hogy azok gyakorlatilag "eltűntnek" számítanak - áll a Londonban kiadott éves jelentésben.

Az AI értesülései szerint Guantánamón, ahol 35 országból mintegy ötszáz foglyot őriznek, több tucatnyian éhségsztrájkba kezdtek a durva bánásmód, illetve a jogi eljárás elmaradása miatt; az éhségsztrájkolók közül néhány állítólag már súlyos beteg. Jóllehet bizonyítékok vannak arra, hogy az amerikai kormány engedélyezett kínzásnak, illetve rossz bánásmódnak minősülő kihallgatási módszereket, a legmagasabb posztokon elmaradt a felelősségre vonás, még olyan tisztviselők esetében is, akik háborús, vagy emberiesség elleni bűncselekményeket követhettek el – áll az Amnesty-jelentésben.

A világjelentés Oroszországról szóló fejezete szerint egyre erőteljesebb az emberi jogvédőkkel szembeni ellenséges fellépés, és a véleménykifejtés szabadságának jogát békésen gyakorlók több esetben bíróság előtt találták magukat.

Továbbra is napirenden vannak a csecsenföldi konfliktussal összefüggő súlyos emberi jogsértések, beleértve a kínzást, a gyilkosságokat és az önkényes fogva tartást. A jelentés szerint a csecsen konfliktus miatt több mint 30 ezren nem tudnak visszaérni otthonukba.

Az ENSZ szerepéről az AI-jelentés azt írta: a nagyhatalmak igen gyakran manipulálják a világszervezetet, "saját szűk nemzeti érdekeik" előmozdítása végett. Ennek elsődleges példája az Egyesült Államok, viszont nem az egyedüli, amint azt Oroszország kaukázusi és közép-ázsiai magatartása, illetve a legelnyomóbb afrikai rendszerekkel folytatott kínai gazdasági együttműködés is mutatja.

Az Amnesty szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a globális biztonságért legnagyobb felelősséget viselő tagjai tették a legtöbbet tavaly a testület megbénításáért és annak megakadályozásáért, hogy a BT hatékonyan fellépjen az emberi jogok védelmében.

Irene Khan, az AI főtitkára a jelentésben sajnálkozva állapítja meg, hogy az Európai Unió jórészt hallgat az emberi jogok kérdésében, márpedig az EU nem őrizheti meg emberi jogi hitelességét, ha szemet huny legfőbb politikai és kereskedelmi partnereinek visszaélései, vagy saját tagállamainak a menekültekkel és menedékkérőkkel szembeni eljárásai felett.