A szakember szerint a károk mintegy 300 ezer hektármezőgazdasági területet sújtanak, ebből 10-30 ezer hektáron volt árvízkár. A belvíz miatt viszont mintegy 100 ezer hektáron kipusztult a vetés, míg további 200 ezer hektáron a talaj víztelítettsége miatt nem tudtak vetni a gazdálkodók.

A károk elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyét érintették, de jelentős veszteségeket kell elkönyvelniük Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatrmár-Bereg megyében is. 

A MOSZ szerint a kárt szenvedett gazdálkodóknak  meg kell kapniuk a nekik járó nemzeti kiegészítő támogatásokat. Az érdekvédelmi szervezet úgy véli, ezen kívül még kárenyhítő támogatásra is szükség volna. Emellett át kellene ütemezni a gazdálkodók hiteleit, valamint új hiteleket biztosítani számukra
kamattámogatással. 

Tóth István felhívta a figyelmet arra, hogy a MOSZ már a múlt év őszén jelezte, hogy a belvíz és a talaj víztelítettsége miatt jelentős károkra lehet számítani. Ezért is szorgalmazta az érdekképviseleti szervezet egy katasztrófaalap létrehozását.  Hinora Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági szakigazgatási főosztályának vezetője az  elismerte, hogy a belvíz miatt jelentős károk keletkeztek a mezőgazdaságban. 

Az árvíz miatti károkat nem tartotta túlságosan nagynak a főosztályvezető. Megjegyezte azonban: az árterületen gazdálkodóknak számításba kell venniük az esetleges árvízkárokat. Jelezte, hogy ezeken a területeken a későbbiekben át kell térni a gyepgazdálkodásra, illetve erdősíteni kell. 

A főosztályvezető közölte: jelenleg több mint 100 ezer hektárt borít belvíz, míg 200 ezer hektáron a talaj annyira átnedvesedett a száz százalékos víztelítettség miatt, hogy ott érdemi munka nem végezhető. Az őszi kalászosok mintegy 100 ezer hektáron pusztultak ki a belvíz miatt. A tényleges károk felmérése azonban a kedvezőtlen körülmények miatt több időt vesz igénybe.

A főosztályvezető jelezte, hogy a belvízkárt szenvedett gazdák a vis major miatt megkapják a terület alapú támogatást. A nemzeti kiegészítésről, az úgynevezett top-up kifizetésének lehetőségéről most folyik az egyeztetés Brüsszelben. Hinora Ferenc utalt arra is, hogy az agrárkormányzat a mostanihoz hasonló károk kezelésének egyszerűbbé tétele érdekében kezdeményezte a Nemzeti Kárenyhítési Alap létrehozását.