Sólyom László köztársasági elnök három személy - úgy tudni: Fekete János közgazdász, Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil vízépítőmérnök - magas állami kitüntetését nem támogatná március 15. alkalmából.

Az államfő alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt kitüntetésekkel kapcsolatban, mivel szerinte vannak olyanok, akiknek az Alkotmány értékrendje alapján nem támogatható a kitüntetése - közölte korábban Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke. A Köztársasági Elnöki Hivatal kijelentette, hogy az államfő az Alkotmánybíróság döntéséig nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására, ezért azokat, említett fenntartása mellett aláírta.
   
Azt a szóvivő később sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy Sólyom László a fentebbi három személy kitüntetését kifogásolja-e.

Fekete János Állami-díjas közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnöke és Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter - aki 1976 és 1989 között az MSZMP KB tagja volt - közéleti szerepvállalása a rendszerváltással befejeződött.
   
Az 1991. évi kitüntetési törvény értelmében a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt kitüntetés "a független és demokratikus Magyarország érdekeinek elősegítése, valamint támogatása körül kimagasló érdemeket szerzett" állampolgároknak adományozható.
   
Mosonyi Emil Kossuth-díjas vízépítőmérnök, akadémikus neve felbukkant a bős-nagymarosi gát kapcsán; az ő elképzelésein alapult az a megállapodás, amelyet Magyarország és Csehszlovákia 1977-ben kötött a dunai vízlépcsőről. Más források szerint nem volt köze a vízlépcső-tervhez, de még az elgondoláshoz sem. A két állam nagy politikai befolyással rendelkező vízügyi és építőlobbijainak nyomására aláírt szerződés elhibázott voltát a magyar fél gyorsan belátta és rövid idő elteltével már a szerződés felbontásáról
kezdett tárgyalásokat.
   
A rendszerváltó politikai erők állásfoglalása, a népes tüntetések nyomán a műszaki-ökológiai probléma fontos belpolitikai kérdéssé vált.   

Sólyom László a Duna Kör tagjaként, ismert környezetvédőként és jogászként már a rendszerváltás előtt szerepet vállalt a bős-nagymarosi gát megépítése ellen szerveződött mozgalomban.