Mélységes sajnálattal töltenek el a történtek. Nem értem a sajtó kapkodását, hogy ilyen hamar – minden részletre kiterjedő tanulmányozás nélkül helyt adtak olyan információknak, amelyek teljesen alaptalanok. A hangfelvételek közléséhez addig, amíg az vágatlan formában a birtokomban nem lesz, személyiségi jogaim védelmében nem járulok hozzá, azokat kérem felhasználásuk előtt megsemmisíteni szíveskedjenek.

1. Azon kívül, hogy Romsics Imre különösen nagy nyilvánosság előtt azzal vádolt, hogy én Őt és családját megfenyegettem. Ez az állítás nem igaz, az alátámasztására bemutatott teljes felvételből ez ki fog derülni. Valótlanul állítottak be politikai zsarolónak, fenyegetőnek egy másfél órás kötetlen, általam barátinak gondolt beszélgetés kiragadott, szemelvényezett, és megvágott részei alapján, a megkérdezésem nélkül. A titkos lehallgatást a törvény tiltja, sőt bünteti, különös tekintettel az érintett engedélye nélküli közzétételt, nyilvánosságra hozatalt. A beszélgetés ugyanis teljes terjedelmében pont szöges ellentéte a megjelenteknek, nem tehetek róla, ha ezt valakik politikai céljaik felhasználására átfazonírozták.

2. Valótlant állítottak, hiszen nem adtam 24 órás ultimátumot Romsics Imrének, pusztán nevetve jegyeztem meg, hogy mivel van még egy nap a kopogtató cédulái leadásáig, van még 24 óránk egyeztetni. Óriási különbség! Már akkor sem értettem, hogy milyen zsarolásról és fenyegetésről beszél Romsics Úr, erre többször is visszakérdeztem. Az érzéseiről pedig nem tehetek. Romsics Úr konzekvensen „rámkérdezett”, megpróbált valamit kicsikarni, amit akkor nem értettem. Ezért hangzik el sokszor a részemről, hogy : "az nem fenyegetés volt, ez nem igaz, stb.”. Romsics Úr megköszönte, hogy pár évvel ezelőtt én segítettem neki abban, hogy politikai alapon ne rúgják ki a megyei múzeumi szervezetből.

3. Valótlant állítottak, hiszen már csak emiatt sem hangzott el fenyegetés, megpróbáltuk definiálni a politika és a néprajz közti különbséget, és felajánlottam neki mindennemű segítségem. Folyamatosan arról beszéltem, hogy a jobboldal győzelmét ebben a körzetben csak összefogással lehet elérni – amire már volt is példa, és magam is szerettem volna hajlani rá. Romsics Úr többször felajánlotta, hogy amennyiben támogatjuk polgármesteri ambícióit, úgy a második fordulóban visszalép a javamra. Erre mondtam azt, hogy „ha tudunk jól egymással együttműködni, illetve ha kölcsönösen le tudjuk fektetni, azokat az alapszabályokat, amik mentén szeretnénk dolgozni, akkor mindenkinek az ambícióját ki lehet valamilyen szinten igényelni. Most nem – félreérted, mert megint nem zsarolni akarlak, látom a szemeden, ezt úgy fogod föl, hogy ne legyél képviselő, s akkor cserébe kapsz valamit. Én ezt nem így értem. Én ezt úgy értem, ahogy a legelején hosszan elmondtam: politika-szakma."

4. Valótlant állítottak, hiszen miért fenyegettem volna meg bármivel? ( Kb. 60-65 százalékon álltam a körzetben.) Ezért volt az a véleményem, hogy ha Ő is a jobboldali összefogást óhajtja, akkor „a kölcsönös egymás mellett élés, a kölcsönös segítség, illetve az együttműködés miatt a leglogikusabb lépés az az, hogyha nem válsz jelöltté.” Ami már lemaradt, hogy többször hozzátettem, hogy természetesen minden döntését udvariasan tiszteletben tartom. Beszélgettünk továbbá a két párt programja közötti hasonlóságokról és különbségekről, ahol példaként említettem egy televíziós újságírót, aki szerint : "A politikában – sarkítok – MDF-es országgyűlési képviselőjelöltre nincs szükség". Ez egy idézet volt, tessék a szöveget komplexitásában kezelni, ne adja a sajtó alaptalanul a számba azt, amit nem én mondtam.

5. Valótlant állítottak, hiszen kb. 30-szor mondtam el Romsics Úrnak a másfél óra alatt, hogy ne keverjük ide a magánéletet, nem is értem, hogy miért hozza ezt fel. „Tegnap nem azt mondtam”, „én nem ezt mondtam”, stb.. "Én azt mondtam, hogyha nem indulsz el országgyűlési képviselőnek, akkor - ha nyerünk - a szakmai munkádban nagyon-nagyon meg tudnánk futtatni.” Nyugodt szívvel mondtam ilyet, hiszen Romsics Úr sohasem rejtette véka alá, hogy politikai törekvéseit pusztán szakmai ambíciói erősítésére kívánja kamatoztatni, sőt Ő is többször kért erre. „Tehát nem bosszúállásról van szó, hanem arról van szó, hogy nekünk szükségünk van káderekre, olyan káderekre, akik megbízhatóak”. Annak tudatában, hogy pár perccel előtte Romsics Úr megköszönte, hogy pár évvel ezelőtt én segítettem neki abban, hogy politikai alapon ne rúgják ki a megyei múzeumi szervezetből, ezt pusztán megnyugtatásnak szántam.

6. Valótlant állítottak, hiszen arról beszélgettünk, hogy struktúrájában mi a különbség a két párt között, és ekkor használtam egy plasztikusnak tűnő céges példát. Természetesen semmilyen politikai felügyelő bizottság részéről nem kaptam utasításokat, pusztán egy párt professzionális és hierarchikus felépítését kívántam érzékeltetni. Ezért mondtam azt, hogy „ugyanez működik nálunk is, ha a választásokat országos szinten, megyei szinten, helyi szinten nyerjük, akkor vannak kézzelfogható eredmények, ha nem nyerjük, akkor nincsenek”. Ezt csak az magyarázhatja félre, aki azt is akarja. Ilyen értelemben egyébként valóban magánakció volt, és ezért vállaltam is a teljes politikai felelősséget.

7. Valóban azt mondtam, hogy „a mostani MDF elnök nem hajlandó választási megállapodást kötni a Fidesszel, és kivezeti a parlamentből az MDF-et – mert sajnos ez lesz a vége, válasszatok magatoknak egy olyan elnököt, aki meg tudja duplázni a parlamenti mandátumokat” , de összességében valótlant állítottak, hiszen ez az én egyéni véleményem, amellyel nem kell mindenkinek egyetértenie – de a vélemény szabad. Ezért a kijelentésért is vállaltam a politikai felelősséget, és méltatlanná is váltam a pártom számára.

8. Valótlant állítottak, hiszen Romsics Urat semmilyen rendezvényre, bejelentésre nem invitáltam, nem kényszerítettem, nem fenyegettem, arról beszélgettünk csupán, hogy az MDF és a Nemzeti Fórum is ugyanazon a napon tart nagyrendezvényt. A sajtó által idézett szöveg ebben a tekintetben is valakinek a fércmunkája.

Mindezek ismeretében, vállalva az ügy súlyát, magam és a pártom tegnap megtette a szükséges lépéseket, ami a politikai felelősséget illeti. Én továbbra is a Fidesz választási győzelméért kívánok dolgozni, de tevékenységem a bírósági eljárás idejére fel kívánom függeszteni, hogy tisztázhassam magam a hamis vádak alól. Az ügyet ezennel politikailag lezártnak tekintem. Állampolgári jogaimat a továbbiakban csak és kizárólag bírói úton szeretném érvényesíteni. Ennek fényében kérem nagy tisztelettel, hogy helyreigazításomnak annak szabályai szerint helyt adni szíveskedjenek – olvasható a sajtóközlemény végén.