Előfordulhat, hogy amit az ember 2006-ban nyer az adón, elveszítheti a társadalombiztosításon (tb). Mindez persze attól függ, mekkora a jövedelme, illetve hány jogviszonyból és milyen forrásból származik. Ha például főállásából egész évben 1,55 millió forint jön be, a többit pedig másodállásából kapja, még rosszul is jár. Mert igaz ugyan, hogy az 1,55 millió forint feletti részt januártól már nem 38, hanem 36 százalékos adó terheli, ám a megnyert összegnek éppen a dupláját vonják le tőle egyéni egészségbiztosítási járulék címén. Ez a 4 százalékos teher ugyanis ezentúl kiterjed valamennyi - biztosítási jogviszonnyal járó - jövedelemre, szemben a korábbi szabályozással, amikor ez csak akkor volt így, ha valakinek nem volt legalább heti 36 órás munkaviszonya. A kiterjesztés azokat a "mellékállásban" vállalkozókat is érinti, akiknek vállalkozásukból vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén van jövedelmük. Nem vonatkozik viszont a többletteher az átalányadós (például az egyszerűsített vállalkozási adó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alá tartozó) jövedelmekre. Továbbra sem kell a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot megfizetni, ha a másodállásban vagy megbízás alapján végzett munka jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, 2006-ban a havi 18 750, illetve napi 650 forintot.

Régi szabály viszont, hogy a 4 százalékos egészségbiztosítási járuléknál nincs felső jövedelmi korlát, szemben a plafonhoz kötött 8,5 százalékos nyugdíjjárulékkal, ami 2006-ban évi 6 325 450 forintig terheli az egyént (tavaly 6 000 600 forint volt ez a határ). Mindez azt is jelenti, hogy például a - legfeljebb egy éven át folyósítható - táppénzbe bármekkora jövedelem számításba vehető, a hosszú időn fizetett nyugdíjba viszont legfeljebb csak az adott évi összeghatár. Meghatározott, nagy összegű jövedelmek - például végkielégítés, jubileumi jutalom - után azonban már évek óta nem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni, nem annyira szívjóságból, hanem az állandó deficittel küzdő Egészségbiztosítási Alap védelmében, így ugyanis az ilyen pénzek táppénzre sem jogosítanak.

Lehetett ugyanis trükközni a befizetésekkel és az értük járó ellátásokkal. Tavaly ősszel például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) néhány megyében ellenőrizte a kiugró összegű táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban (gyed) részesülőknél az ellátás jogszerűségét. A top 50-es listára kerülők napi ellátása 30 ezer és 180 ezer forint között volt. A vizsgálat még nem zárult le, az ellenőrzés azt azonban megállapította, hogy fiktív munkaszerződésekre, illetve járulékmentes jövedelmekre is alapozták az ellátást, mindkét "tévedésnél" tucatnyinál több esetben.

A visszaélések következménye, hogy a nem biztosítottak (munkaviszonyban, vállalkozási jogviszonyban nem állók, illetve a minimálbér 30 százalékánál kisebb jövedelműek) tavaly november 23-ától már nem köthetnek megállapodást pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra. (Nyugdíjra és természetbeni egészségügyi ellátásokra jogosító szerződésekre továbbra is van lehetőség.) Ennek oka, hogy voltak, akik csak azt követően kötöttek megállapodást, miután áldott állapotba kerültek. A tb-szabályok szerint legalább 180 napi biztosítás már gyedre jogosít - a gyermek 2 éves koráig. Ha valaki például havi 100 ezer forint után vállalt - pénzbeli ellátásokra is jogosító - 15 százalékos egészségbiztosítási járulékot, hat hónapra összesen 90 ezer forintot kellett fizetnie, ebből a pénzbeli ellátásra 24 ezer forintot. Az utóbbiért cserébe a gyed lejártáig 1,68 millió forintot kaphatott vissza, vagyis a summa 70-szeresét. A pénzbeli ellátásokra vonatkozó megállapodások megszüntetése nem érinti a 2005. november 23-a előtt már folyósított ellátásokat, azokat a jogosultság időtartamáig (a gyermek 2 éves koráig) kifizetik. A nem biztosítottak viszont változatlanul gyesben, 2006-tól havi 25 800 forintban részesülhetnek, a gyermek 3 éves koráig.

Az új szabályokkal már kevésbé lehet svindlizni. Ha például valaki tavaly és az idén is havi 200 ezer forintot kapott főállásában, s 2006-ban két napra egy másik munkáltató megbízza, hogy napi 30 ezer forintért tartson előadást egy konferencián, majd másnap beteget jelent, a megbízásból származó jövedelemmel nem tudja igazán feltornászni táppénzét. Míg főállása alapján 70 százalék lehet a táppénze, és akár egy éven át kaphatja, a megbízásból - miután ez a jogviszonya nem éri el a 180 napot - csak 60 százalék jár neki, az is csak két napra, és a minimálbér harmincadrésze után.

Voltak és lesznek is, akik vérszemet kapnak a tb-s joghézagoktól. 2003-ról 2004-re például emiatt is ugrottak meg a gyedkiadások mintegy 20 százalékkal, a táppénzköltségeket viszont összességében csökkenő tendencia jellemzi, annak ellenére, hogy a jövedelmek növekedése miatt az egy napra jutó táppénz összege természetszerűleg növekszik. Nyilván a munkahelyféltéssel is magyarázható, hogy 2005 első félévében 18,2 millió volt a táppénzes napok száma (az egy évvel korábbi 19,3 millióval szemben), és naponta csak 101 ezer ember volt táppénzen (ellentétben a 2004. első félévi 105 ezerrel). A hosszabb távollétet csak komoly baj esetén kockáztatják meg a munkavállalók (táppénz a maximum évi 15 munkanap betegszabadság kimerítését követően jár). Távolmaradásuk ugyanis sokba kerül a munkáltatóknak, akik a betegszabadságra járó összeget teljes egészében, a táppénzt pedig egyharmadában kötelesek finanszírozni.

Új egyéni közteherként 2006-tól 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni meghatározott esetekben a tőkejövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereség és az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. (Az utóbbinál csak akkor, ha a bérbeadó nem lakik az ingatlanban, terheli viszont az eho, ha ott él, és saját vállalkozásától kap évi 1 millió forint feletti - bérleti díjból származó - jövedelmet.) A 4 százalékos ehóra az kötelezett, aki - vagy aki után a munkáltatója, megbízója - nem fizet legalább évi 400 ezer forint összegben 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, azaz nincs legalább havi 303 030 forintos járulékköteles jövedelme. A százalékos ehóval legfeljebb a 400 ezer forintból hiányzó részt kell megfizetni. Ha például valakinek 2,4 millió forint az évi munkabére, ez után munkáltatója 264 ezer forint egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha az illető 2006-ban 8 millió forint árfolyamnyereségre tesz szert, nem 320 ezer forintot, hanem 136 ezer forintot kell ehóként lerónia. Ha viszont árfolyamnyeresége 2 millió forint, nem a hiányzó 136 ezer forint, hanem a megszerzett többletjövedelemnek megfelelő 80 ezer forint megfizetésére kötelezett. Átmeneti szabály biztosítja, hogy a 2005-ös üzleti évre megállapított osztalékot még nem terheli egyéni eho, de csak akkor, ha azt 2006. december 31-éig kifizetik.

Míg az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése a pénzbeli ellátási alapot is növeli, az egyéni eho után nem jár pluszszolgáltatás. A többletteher bevezetését a szolidaritási elvvel indokolta a kormány, mondván, az egy járulékfizetőre jutó egészségügyi kiadás évi 400 ezer forint, ezért ha valakinek van tőkejövedelme, e határig egyénileg egészítse ki a járulékokat. Emellett tény, hogy tavaly novembertől munkavállalónként havi 3450 forintról 1950 forintra csökkent a tételes eho, amely idén novembertől meg is szűnik, és ez a változás 66 milliárd forintos kiesést okoz az Egészségbiztosítási Alap számára. Ráadásul az alap örökké mínuszban van, 2005 első 11 hónapjában 361,8 milliárd forint volt a hiány.

Az összes 2006-os szigorítás a pénzügyi tárca számításai szerint mintegy 20 milliárd forintot hoz a "közkonyhára". Ennek ellenére az alap idei szaldója jóval tetszetősebb a tavalyinál; a 31,8 milliárd forintos deficit-előirányzat tizede sincs a 2005. évinek. Az szépíti meg a mérleget, hogy ezentúl a központi büdzsé - nemzeti kockázatközösség címén - fizet a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a diákok, a gyesen lévők és a nem biztosítottak egészségügyi ellátásáért. Ami mindjárt másképp fest, mint amikor több százmilliárdos hiányért kell helytállni.

MOLNÁR PATRÍCIA