Politikusok a magyar-magyar találkozón. Elbeszélgettek © Túry Gergely

Még sok és lassú lépés van hátra - fogalmazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn határon túli magyar vezetők előtt a kormány nemzetpolitikai programja kapcsán. Valóban, most tulajdonképpen csak kármentés folyik: a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampánya miatt ugyanis súlyos feszültségek támadtak a magyar kormány és a szomszédos országok magyarságának vezetői között, s e kapcsolatok azóta is meglehetősen fagyosak. A Gyurcsány-kabinet azonban nem térhet ki a feladat elől, a miniszterelnök ezt hamar fel is ismerte, s idén januárban nemzetpolitikai programot hirdetett.

Gyurcsány e héten mégis úgy ült le tárgyalni, hogy javaslatairól semmiféle írásos anyagot nem tudott partnerei rendelkezésére bocsátani, csak szóban vázolta elképzeléseit. A tanácskozáson információink szerint mindenki csak mondta a magáét, hiszen a határon túliak a Gyurcsány-féle előterjesztések pontos tartalmának ismerete nélkül nem kívántak állást foglalni. Bár a határon túl a legnagyobb várakozás a kettős állampolgárságot a kormány szándékai szerint kiváltó, ám az anyaországi kötődést jelző - s emellett korlátlan utazási lehetőséget kínáló - megoldásokhoz fűződött, a hazai politikai életben a legvitatottabb kérdés valószínűleg a tervezett alkotmánymódosítás lesz.

A kormányfő bejelentette ugyanis, hogy megváltoztatnák az alaptörvény azon bekezdését, amely szerint Magyarország "felelősséget érez" a határon túl élő magyarok iránt, s ehelyett a "felelősséget visel" kifejezés kerülne az alaptörvénybe. Ez azt jelentené, hogy a mindenkori magyar kormány kötelezettséget vállalna olyan személyek ügyeiben, akik nem tartoznak a joghatósága alá. Az efféle felelősségvállalás leginkább arra a védhatalmi pozícióra emlékeztet, amelyet Ausztria gyakorolt évtizedekig Dél-Tirol ügyében. Ezt viszont szinte lehetetlen lenne elismertetni a szomszéd országokkal, illetve a nemzetközi politikai porondon. Az alkotmánymódosítás ráadásul jelentősen megkötné a magyar kormány kezét, mivel kötelezettségeket róna rá, s határon túlról érkező elvárásokat támasztana vele szemben.

Az alkotmánnyal kapcsolatos másik kormányzati elképzelés próbára teheti az alaptörvény koherenciáját is. A magyar alkotmány ugyanis az állampolgárságon, azaz a politikai nemzeten alapul, s a mostani törekvések arra irányulnak, hogy alkotmányos státust nyerjenek a határon túliak is. Gyurcsány hétfői tájékoztatóján kifejtette, az alkotmányban kívánják definiálni a magyar nemzetet mint kulturális, nyelvi, történelmi közösséget. Ezzel az alaptörvény hatályát szinte kiterjesztenék a határon kívül élő magyarokra, aminek következményei egyelőre beláthatatlanok.

Az alkotmánymódosításra irányuló kormányzati törekvéseket gyakorlatilag elengedték a fülük mellett a határon túliak. Figyelmüket a kettős állampolgárság elképzelését felváltó kormányzati ötletek kötötték le, bár valamennyien kifejtették a miniszterelnökkel folytatott tanácskozáson, hogy az állampolgárság megadása lenne a megoldás. Ez érthető is, hiszen a tavaly őszi népszavazási kampány óta politikai jövőjét teszi kockára az a határon túli politikus, aki nem támogatja ezt a javaslatot. Információink szerint a határon túli vezetők körében felvetődött, hogy közösen felkérik Sólyom László köztársasági elnököt, segítsen abban, hogy a kettős állampolgárság szabályait EU-konform formába lehessen önteni, de Gyurcsány rábeszélésére letettek erről.

Igazán csak két, hosszabb távon az EU kapuin kívül rekesztett közösséget érint ez az ügy: a vajdaságiakat és a kárpátaljaiakat. Számukra Magyarország schengeni csatlakozása után - ami 2007 folyamán várható - létkérdés, hogy akadálytalanul utazhassanak be az anyaországba. Ha ide bejutnak, akkor viszont a nyitott határok miatt már könnyen tovább is tudnak menni, ezért bármiféle megoldás csak az EU támogatásával léphet életbe. A kormány eleinte elsősorban az úgynevezett nemzeti vízum bevezetésén gondolkodott, de a kormányzati szakértők úgy találták, hogy Görögország példáját is lehetne követni - ők az albániai görögöknek speciális személyi igazolványokat adnak ki (ezt a megoldást az unió is elfogadta). Az okiratokat etnikai alapon állítják ki, s az ehhez szükséges származási igazolásokat a tiranai görög nagykövetség tölti ki.

Gyurcsány szerint ez az út már nem járható: ezért az elképzelések szerint minden magyar állampolgárságú felmenővel rendelkező személy igényelhetne egy újfajta okmányt, amely a magyar személyi igazolványtól - a miniszterelnök szavai szerint - csak nagyon kis mértékben különbözne. Bonyolítja a helyzetet, hogy milliószámra élnek ilyenek a nagyvilágban, elvégre például az Amerikában élő szlovákok nagy többsége is 1918 előtt kivándorolt magyar állampolgároktól származik, arról nem is beszélve, hogy az erdélyi románság nagy része is jogosulttá válna a különleges magyar személyire. A kormány szándékai szerint a speciális irattal a határon túliak vízum nélkül léphetnének be azokba az országokba, ahová a magyar állampolgárok is személyivel utazhatnak. Ez azonban nem kis terhet róna a magyar külügyre: mivel az utazásról szóló egyezmények szerint a személyi igazolványok használata a magyar állampolgárokra vonatkozik, minden egyezményt újra kellene tárgyalni, az EU meggyőzéséről nem is beszélve.

A vajdaságiak és a kárpátaljaiak reménykedve néznek a magyar kormány ezen ötlete elé is. "Ha ennek az igazolványnak a nyomán nem ereszkedik le a vasfüggöny köztünk és az anyaország között, akkor csak támogatni tudjuk" - mondta a HVG kérdésére Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője. Ugyanakkor szerinte hiábavaló dolog arra várni, hogy az EU-nak bármelyik megoldás tetszene, ezért először egymás között - akár a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) - kellene dönteni, s aztán "keresztülverni az EU-n".

A közeljövőben azonban nem lesz Máért. Gyurcsány szavai szerint a kormány - törvényi kötelezettségével szemben, amely szerint legalább évente kell Máértot tartani - akkor hívja majd össze az ülést, ha sikerül előre megállapodni egy zárónyilatkozatban. Az összehívás politikai kockázatát tehát nem vállalja a kormány, ehelyett az e hetihez hasonló konzultációk várhatók. Ezeket viszont komolytalanná teheti, ha folytatódik a mostani gyakorlat: az e heti tárgyalásokon napirenden volt előterjesztések írásos változatát ugyanis leghamarabb két hét múlva adja át a kormány a határon túli vezetőknek.

RIBA ISTVÁN