A rendőrökben bízunk a leginkább
Egy közel ötezer fős minta alapján készült felmérésből, amely az állampolgárok demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmát szondázta, az derül ki, hogy emberek a rendőrségben bíznak a leginkább, míg a politikusok megítélése a legrosszabb.
A közvélemény-kutatást a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya szeptember 19-e és 25-e között készítette, a közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat tagjainak közreműködésével.
Az országos vizsgálat keretében szúrópróbaszerűen mintegy 4500 embert kérdeztek meg arról, mennyire bíznak meg a demokratikus intézményrendszer különféle szereplőiben - közölte Varga Máté, a felmérés egyik szervezője.
A válaszok alapján a rendőrség iránti állampolgári bizalom volt a legnagyobb, a megkérdezettek 49 százaléka "nagyon", illetve "eléggé" bízik az intézményben. A bizalom-toplista második helyén az önkormányzatok állnak, az intézményről a válaszadók 42 százaléka vélekedett pozitívan.
Ezt követi az igazságszolgáltatás intézménye, amelyről a megkérdezettek 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik benne. Negyedik helyre a parlament került, amelyben a válaszadók 15 százaléka "bízik meg", míg utolsó helyen a politikusok állnak, a megkérdezettek mindössze kilenc százaléka vélekedett róluk pozitívan - derül ki az összesített adatokból.
Az ország 18 megyéjében (Komárom-Esztergom megye kivételével) és Budapesten végzett vizsgálat során, amely a szeptember végén megrendezett Állampolgári Részvétel Hete elnevezésű rendezvénysorozat keretében készült, megkérdezték azt is, mennyire bíznak az állampolgárok abban, hogy befolyással tudnak lenni a lakóhelyüket érintő döntésekre.
A válaszok alapján a megkérdezettek valamivel több, mint egyharmada "valamilyen mértékben" hisz abban, hogy befolyásolhatja a lakóhelyét érintő döntéseket, 60 százalékuk viszont nemleges választ adott a kérdésre.
Emellett az állampolgári aktivitás megnyilvánulásait is vizsgálta a felmérés, a válaszok alapján az elmúlt egy év során legtöbben, a megkérdezettek 30 százaléka nyilvános gyűléseken vett részt, petíciókat 25 százalékuk írt alá, tüntetésen és tiltakozó megmozdulásokon pedig 10 százalékuk jelent meg.