2005. június. 06. 12:12 MTI Utolsó frissítés: 2005. június. 06. 12:18 Itthon

Iskolai konfliktusforrás a mobil és a piercing

Minden eddiginél több panasz érkezett tavaly az oktatási jogok biztosához, a hivatal 2004-ben 1025 ügyben járt el.

Tavaly a panaszok 57 százaléka a közoktatás területéről érkezett, míg 29 százalékát az ügyeknek a felsőoktatás területéről nyújtották be. A hivatal fennállása óta eltelt öt évben az ügyek száma megduplázódott – mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa sajtótájékoztatóján.

A hivatal statisztikája szerint a panaszok 30,7 százaléka érkezett tanulóktól, hallgatóktól, 27 százaléka szülőktől, és 22,2 százaléka pedagógusoktól, intézményvezetőktől, oktatóktól.

Soha ennyi tájékoztatásra vonatkozó kérés nem érkezett még a hivatalhoz. A kétszintű érettségivel kapcsolatban sokan sérelmezték, hogy nem volt elegendő a tájékoztatás. Abban a szakemberek között teljes az egyetértés, hogy az érettségi-felvételi rendszerében jelentős átalakításokat kell tenni.

Aáry-Tamás Lajos megemlítette, hogy míg 2000-ben az ügyek csupán 5 százaléka érkezett elektronikus úton, tavaly ez az arány már 63 százalékos volt. A biztos úgy értékelte, hogy sok vita alapja: a pedagógusok, az érintettek nem ismerik a jogi szabályozást, illetve sokszor a viták rendezésére nincs mód, "nincsenek öt percek", amikor meg lehetne beszélni az ügyeket.

Mint mondta, a demokrácia nem áll meg az iskola kapujában, az iskolán belül nem lehet zárójelbe tenni. Arra a kérdésre, hogy nem kísérli-e meg távol tartani a politikát az iskolától, kijelentette: az oktatás az egyik legfontosabb közügy, a közpolitika része. Ha az iskola nem tanul meg "politikaiul", a politika ki fogja ezt használni – közölte az ombudsman.

A biztos 2004-ben 33 kezdeményezést és két ajánlást fogalmazott meg, öt év alatt 182 kezdeményezés, 11 ajánlás és 11 jogalkotási javaslat született.

A közoktatás területén a legproblémásabb jogsértések a személyiségi jogokkal kapcsolatosak. Példaként említette azt az esetet, amikor egy iskolaigazgató azért bántalmazott egy diákot, mert figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó a testékszerét levenni. Vizsgálatuk után kezdeményezték a fenntartónál, hogy tegyenek meg mindent, hogy a tanuló testi bántalmazása a jövőben ne fordulhasson elő, és ne érhessék a szülő bejelentése miatt.

Elhangzott: a testékszert (piercing) általában generálisan tiltják az iskolákban, ami aggályos. A biztos szerint akkor lehet tiltani, ha balesetveszélyes a viselése.

Több probléma volt a mobiltelefonokkal is. A hivatal álláspontja, hogy a bekapcsolt mobiltelefon alkalmas a tanóra megzavarására, ez esetben tehát elveheti a pedagógus, de azt az óra végén vissza kell adnia a tanulónak.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.