A debreceni orvosegyetem anatómiai intézetének bonctermében történt éjszakai, engedély nélküli, hallgatói boncolással, illetve a szervek kicsempészésével kapcsolatban alakult vizsgálóbizottság megállapításait hétfőn délben sajtótájékoztatón tárja a nyilvánosság elé a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) elnöksége - tájékoztatta az MTI-t pénteken Fuxreiter Margit, a centrum kommunikációs vezetője. A vizsgálat megállapításairól, amely teljes titoktartás mellett zajlott a héten az intézetben, továbbra sem árult el semmilyen részletet.

Az MTI tudósítója más, magát megnevezni nem kívánó forrásból úgy értesült, hogy az anatómiai intézetben befejeződött a holttestek leltározása és semmilyen hiányt vagy hiányzó szervet nem találtak. Ez azt jelentheti, hogy vagy minden korábban elvitt szervet visszajuttattak az intézetbe a hallgatók, vagy a norvég tévé 2 által bemutatott filmben az emberi szervek nem az anatómiai intézetből származtak.

Debreceni orvostanhallgatók egyébként értetlenül állnak az ügy sajtóvisszhangja előtt. Többen - név nélkül - elmondták az MTI-nek: aki úgy gondolja, hogy kevés az az idő, amit az anatómiai intézetben különböző szervek tanulmányozásával eltölthet, az mindig megtalálja a módját, hogy kiegészíthesse ismereteit. Hallgatók egy csoportja aláírásgyűjtést kezdett az állásából felfüggesztett intézetigazgató és boncmester mellett, az aláírásgyűjtésről azonban a hallgatói önkormányzatnak nem volt tudomása, így azt az MTI érdeklődésére nem tudták megerősíteni. Megszólalt azonban több, neve elhallgatását kérő orvos az ügyben.

Egy Debrecenből a fővárosba elszármazott főorvos azt mondta: ilyen alapon ő is bűnös, mert tart otthon egy koponyát és egy fél csontvázat, amelynek segítségével nemcsak ő tanult annak idején, hanem orvostanhallgató fia jelenleg is.

"Tudomásul kell venni mindenkinek, bármilyen keményen hangzik is, hogy az anatómia bonctermében oktatás folyik, ott oktatási segédeszközök vannak, s ilyen formán a többéves, formalinban, alkoholban konzervált emberi szövetek, szervek nem mások, nem emberek, hanem oktatási bemutató anyagok" - fogalmazott a főorvos, hozzátéve, hogy ez ilyenkor már nem kegyeleti kérdés.

Az egyik kórház osztályvezető főorvosa például arról beszélt, hogy hallgatóként társával egy üveg pálinkáért tanulmányozhatták otthon az emberi agy szerkezetét. Arra pedig, hogy a hallgatók és a boncmesterek "összekacsintása" nem új keletű, egy neves orvosprofesszor édesapja történetét mesélte el az MTI tudósítójának. A történet szerint 1920-ban a budapesti orvosegyetemen a patológiavizsga előtt a boncmester azon a helyen húzta végig a locsolócsövet a holttesten, ahol a vizsgázónak vágnia kellett a szövetet. "A sikeres vizsga után pedig illett adni egy pengőt a boncmesternek" - idézte fel az apai történetet a professzor.