Egyelőre nem tudni, hogy melyik kormányfő állt el az eredetileg kettejük személyes megállapodása nyomán tervezett baráti találkozótól, de valószínűsíthető, hogy a találkozó azért marad el, mert Pozsony sérelmesnek találja a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Bársony András múlt heti rádióinterjúban elhangzott véleményét. A magyar diplomata akkor úgy vélekedett, hogy a hivatalos szlovák szemlélettel ellentétben a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását "törvényesítő" Benes-dekrétumok ügyét politikailag nem lehet lezártnak tekinteni.

A szlovák külügyminisztérium április 7-én a külügyi szóvivő, Juraj Tomaga jegyezte nyilatkozatban reagált Bársony véleményére, melyben úgy fogalmazott: "Nem világos, vajon mit szolgálnak az ilyen nyilatkozatok. A szlovák külügyminisztérium álláspontja a Benes-dekrétumok kérdéskörében ismert és változatlan."

A kérdés felvetésének újabb hulláma azzal kezdődött, hogy szlovákiai magyar szervezetek, köztük a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) a múlt héten kedden Révkomáromban megemlékeztek a szlovákiai magyarság 1945-1948 közti üldöztetésének kezdeteit jelentő és a Benes-dekrétumokat megelőző "kassai kormányprogram" aláírásának hatvanadik évfordulójáról, és nyilatkozatban rögzítették a magyarok "egyszeri, jelképes kárpótlásáról" szóló elvárásukat, annál is inkább, hogy a szlovák törvényhozás a zsidók és a kárpáti németek felé már évekkel korábban megtette a bocsánatkérés és a kárpótlás gesztusát, a felvidéki magyaroknak viszont mindmáig adós vele. Bugár Béla, az MKP elnöke mindezt vasárnap az egyik szlovák kereskedelmi televízió "vallatóműsorában" részletesen is kifejtette.

Ezek után várható volt, hogy a szlovákiai magyarok jogfosztását, kollektív bűnösségét, kitelepítését, csehországi kényszermunkáját, vagyonelkobzását "törvényesítő" Benes-dekrétumok ügyében ismét kiéleződik a vita. Egy, az ügyben megszólaló szlovák történész, Stefan Sutaj az elutasító szlovák magatartás okaként az jelölte meg, hogy a szlovák közösség sajnálatosan nem ismeri a magyarok meghurcoltatásának körülményeit, mert az oktatáspolitika és a történetírás nem a tényeknek megfelelően tálalja, döntően pedig elhallgatja a fél évszázadnál alig régebben történt traumatikus eseményeket. Bugár Béla ugyanerről vélekedve úgy fogalmazott, hogy aki magyar jogfosztásának felemlegetésétől tart, annak nyilvánvalóan rossz a lelkiismerete.

A Gyurcsány-Dzurinda találkozó elmaradásának hírét Berényi József, a szlovák külügyminisztérium államtitkára is megerősítette, de annak okairól nem szolgált
információval, mondván, hogy a döntés nem a külügyminisztériumban született. Berényi sajnálatosnak találja a kormányfő találkozó elmaradását, mert mint mondta "a két kormány közti párbeszéd igen csak szükséges lenne." A szlovák magyar kapcsolatokról az államtitkár azt mondta: szintenként eltérő intenzitású. Egyes területenként jó, más vonatkozásban, így a Benes-dekrétumok ügyében nincs egyetértés Pozsony és Budapest között.