Közleményében a magyar képviselő rámutatott: a nyolc újonnan csatlakozott tagállam 74 millió polgárának mintegy negyede él - jelentős részben elavult vagy eleve hibákkal épült - panellakásban. Magyarországon 780 000 panellakásban közel 2,4 millió ember, a legnépesebb Lengyelország 3 millió paneljében hozzávetőleg 10 millió ember él. Románia és Bulgária 2007-ben várható csatlakozásával ez a szám tovább emelkedik.

A rendszerváltás óta több országban indult program a panelházak korszerűsítésére, amelyek a fűtési rendszer modernizálásával és az épületek utólagos szigetelésével az épületek élettartamának meghosszabbítását és a fenntartási költségek csökkentését célozták. A programok kivitelezése azonban pénzhiány miatt vontatottan halad.

A közösségi szintű program kidolgozásakor fel kívánják használni az egykori NDK tapasztalatait: ott a lakótelepekbe "teljesen új életet leheltek". A mostani lépés "egy hosszú út elejének tűnik" - mondta Schmitt Pál. A pártközi csoportban indított kezdeményezés célja, hogy a panelrekonstrukció társfinanszírozásához forrásokat találjanak az EU 2007-2013 közötti - még alakítás alatt lévő - hétéves keretköltségvetésében.

Magyarországon saját keretből már működik egy 2,6 milliárd forintos panelrekonstrukciós program. Ez azonban az összes panellakás csak kis részének, néhányszáz lakásnak a felújítására lehet elegendő - vélte a néppárti képviselő.

A városfejlesztési munkacsoport létrehozását a mandátumáról azóta lemondott Demszky Gábor (SZDSZ) kezdeményezte az Európai Parlamentben. A budapesti főpolgármester annak idején szintén azt jelezte: a testület egyik célja az lenne, hogy a városok rendelkezésére álló uniós támogatásokat 2007-től bővítsék a strukturális alapokból. A növekvő keretből felgyorsíthatnák a városrehabilitációs programokat, illetve speciális programokat is indítanának a szegénynegyedek, a szegénység és a szociális kirekesztés felszámolásának érdekében - fejtette ki annak idején elképzeléseit Demszky Gábor.