"A kormányzati struktúrában 2003-ban folyamatosan kereste a helyét a roma politika kezelése, és elindult valóban egy új szemléletű program, a gondot viszont az jelentette, hogy a programot csak teljes feladat- és forráskoncentráció segítségével lehetet volna megvalósítani, ehhez azonban hiányzott a politikai akarat" - mondta Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKK) kuratóriumának elnöke, a Cigánynak lenni Magyarországon című könyv szerkesztője.

Törzsök elmondta, hogy "győzött a politikában az esélyegyenlőségi minisztériumon belül a cigánykérdés, pedig nincs szemlélet, ez az elv eleve eredménytelenségre kárhoztat minden olyan intézményt és programot, amely kifejezetten csak a romákat célozza meg". Ezért is neveztük ezt az évet a látványpolitizálás és a megtorpanás évének, mert ugyan megfogalmazódott a program, de ennek a szemléletnek a következtében természetszerűen lényegi lépésekre nem került sor, "sőt azt mondhatjuk, hogy a 2003-as év során az 500-600 ezres roma lakosságnak a helyzete inkább romlott mint javult" - mutatott rá a kuratóriumi elnök.

Törzsök szerint kormányról kormányra haladva talán most látni először esélyt arra, hogy komolyan szembenézzenek a problémával, ennek pedig az az oka, hogy a roma populáció jelentős mértékben befolyásolhatja a választások végeredményét - magyarázta a könyv szerkesztője. Az EÖKK által megjelentett kötetben a szerzők bemutatják az adott év romákat érintő fontosabb eseményeit, országos reprezentatív kutatások tükrében a cigányság élethelyzetének változásait, valamint a romapolitika sarokpontjait és finanszírozását.

Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter a könyvbemutatón "kiútként" jelölte meg, hogy "olyan komplex programok épüljenek föl, amelyek nem feltétlenül roma programok, viszont nyilvánvalóan azokat a területeket célozzák meg, azokat a társadalmi csoportokat, amelyek halmozottan vannak hátrányos helyzetben".