2005. január. 25. 15:38 hvg.hu Utolsó frissítés: 2005. január. 25. 15:42 Itthon

Kovács az eváról és az EU Magyarországgal szembeni eljárásáról

Kovács László, az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa szerint megvannak azok az érvek, amelyeket a Magyarországon bevezetett eva mellett fel lehet sorakoztatni, ha szükség lesz rájuk.

Kovács László szerint az uniót nem éri semmiféle veszteség, hisz az eva nem csökkenti az uniónak befizetett áfa-bevételt. Másrészt a biztos véleménye szerint az eva nem zavarja az EU belső piacának működését. Ezzel párhuzamosan Kovács László szerint három érv is szól amellett, hogy az eva továbbra is fennmaradjon. Az első, hogy az eva az adórendszer egyszerűsítését jelenti, márpedig az adószabályozás egyszerűsítése az unió versenyképességének növelése miatt nagyon is fontos, kívánatos minden tagállamban.

A második érv az eva mellett, hogy csökkenti az adóelkerülést, ami szintén alapvető kérdés az EU-ban. Közismert, hogy az egyszerűbb, méltányosabb adórendszerben szívesebben adóznak a polgárok. Az a kis- és középvállalkozások körét érinti, amelynek a támogatása az Európai Unióban kiemelt cél – tette hozzá Kovács, majd kiemelte: „Ha Dánia vagy más uniós tagállam vezetne be egy ilyen rendszert, akkor is elmondanám ezeket az érveket az egyszerűsített vállalkozói adó védelmében."

Várhatóan februárban tekinti át az adó- és vámbevételekkel foglalkozó főigazgatóság a kérdést és ekkor fogja elkészíteni azt a szakértői véleményt, ami az eva kapcsán az áfa-tanács elé kerül – hangoztatta Kovács László. "Természetesen a velem való egyeztetés után kerül az áfa-tanács elé a kérdés, ahol az EU 25 országának képviselői ülnek, közöttük a magyar Pénzügyminisztérium képviselője is részt vesz a munkában" –szögezte le. A végleges döntést az eva kérdéskörében az áfa-tanács hozza meg, "bízom benne, hogy igen lesz a válasz" – emelte ki Kovács László.

Az esetleges unión belüli adóharmonizációról elmondta: egyes adónemeknél, így például az áfánál már érvényesül, hiszen a tagállamok eldöntötték: az általános áfakulcs nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál, ez alapvető uniós szabály.

Kovács László szerint a közvetett adónál már érvényesül a harmonizáció, de a további tervek szerint van lehetőség a közvetlen adózás összehangolására, így például a jövedelemadózás harmonizálására, vagy a vállalati nyereségadó összehangolására. A vállalati nyereségadónál az adóharmonizáció módja nem a kulcs egységesítése, hanem az, hogy mi legyen a társasági nyereségadó vetítésének alapja. Vagyis nem arról van szó, hogy a 6-8-10 vagy annál nagyobb százalékos kulcsot egységesítik, hanem az adó alapját harmonizálnák.

Kovács László a Magyarországgal szembeni EU-eljárásról kifejtette, hogy az EU Bizottsága már elmondta véleményét, később az uniós pénzügyminiszterek tanácsa is figyelmeztette Magyarországot. Itt nem az a gond, hogy 3 százalék fölött van az államháztartás GDP-arányos hiánya, mert még nem vagyunk az eurózóna tagállama, hanem, hogy Magyarország a saját maga által vállalt csökkentési ütemtől némileg eltért a hiány mérséklésében. Ugyanakkor az EU Bizottsága elismerte azokat a lépéseket, amelyeket a kormány az államháztartási hiány csökkentése érdekében tett meg, "az irány tehát jó, csak nem elég gyors a hiány csökkentése. Bízom abban, ismerve a készülő elképzeléseket, hogy ez a hiány akkora lesz, amekkorát Magyarország a konvergencia programban vállalt" – mondta Kovács László.

Hirdetés