A kormány úgy döntött, Avarkeszi Dezsőt bízza meg, hogy március 31-ig átfogó
koncepciót készítsen a kormány nemzetpolitikai programjának alapján, a finanszírozást, a jogi szabályozást és az ügykezelést illetően, idegenrendészeti, honosítási és bevándorlási témában - jelentette be László Boglár kormányszóvivő szerdán Budapesten.

Avarkeszi Dezső két fős stábbal dolgozik majd, megbízási díj nélkül, együttműködve a Belügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal - mondta a szóvivő. Mint hozzátette, a külügyminisztérium feladata, hogy január 31-i határidővel átfogó koncepciót készítsen a nemzeti vízumra vonatkozóan, valamint értékelje a környező országokban élő magyar kisebbség autonómiatörekvéseit, és azt is, hogy a többségi hatalom hogyan viszonyul ezekhez.

László Boglár tájékoztatása szerint az igazságügy-miniszter vezeti azt a munkát, amelyben a határon túli magyarok közjogi státusára és az ahhoz kapcsolódó útiokmányra vonatkozó koncepciót alakítják ki, szintén január 31-i határidővel. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a munka során figyelembe kell venni
a hatályos magyar, illetve nemzetközi jogi környezetet. "Ennek összeillesztése során tesz majd az igazságügy-miniszter javaslatot az esetleges jogi szabályozás megváltoztatására, akár alkotmánymódosítás árán is" - fűzte hozzá. 

László Boglár kitért arra, hogy a kormány Szülőföld Programján belül van még teendő a kárpát-medencei térség átfogó fejlesztésével kapcsolatban. Ennek megbízottja, az EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Baráth Etele, akinek az a feladata, hogy javaslatot tegyen és összegezze, milyen európai uniós források igényelhetők erre a célra. 

A miniszterelnök kedden a közszolgálati rádióban mondta el, hogy a kormány júniusig módosítani akar a bevándorlás és a honosítás jelenlegi szabályozásán. Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy még decemberben kérte az igazságügy-minisztert, készítsen átfogó jelentést a letelepedés, a bevándorlás és a honosítás szabályrendszeréről.
    
A kormányfő elkeserítőnek nevezte a letelepedés, a bevándorlás, a honosítás jelenlegi szabályrendszerét, gyakorlatát. A törvénymódosításokat az is indokolja, hogy a magyar  bevándorlási törvény nem felel meg az európai uniós elvárásoknak, mert különbséget tesz a határon túli magyarok (akiknek magyar
állampolgársága korábban valamiért megszűnt, vagy akiknek felmenői között magyar állampolgár volt), illetve más külföldiek között. Előbbi, ha biztosított a lakhatása és a megélhetése, azonnal kérhet tartózkodási engedélyt, míg utóbbinak három évet kell várnia ugyanerre.

Az Országgyűlés rendészeti bizottságának november 24-ei ülésén Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban minden menekültügyi és idegenrendészeti szabályozásban tilalmazott bármiféle megkülönböztetés, akár pozitív, akár negatív irányban. A közösségi jogszabályok tiltják a migránsok közötti különbségtételt, miközben a magyar jogszabályok egy szűk körben még lehetővé teszik - mondta a szakember.