A boltokban továbbra is vizsgálják a táskákat
Egy alkotmánybírósági döntés egyik értelmezése szerint január 1-jétől az áruházakban a vagyonőrök nem nyúlhatnak bele a szerintük gyanús vásárlók táskájába. A BM és a szakmai kamara szerint viszont emiatt nem kell módosítani a vagyonőrök csomag-ellenőrzési gyakorlatát.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöksége és a Belügyminisztérium vitatja azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése értelmében január elsejétől nem ellenőrizhetik az általuk védett területen tartózkodók csomagjait, autóit - írja a Népszabadság.
A BM és a kamara álláspontja szerint a helyzet csak annyiban változott, hogy az intézkedő vagyonőröknek "körültekintőbbeknek kell lenniük", és "jobban kell ügyelniük" arra, hogy az ellenőrzöttek személyes adatait illetéktelenek ne ismerhessék meg.
A múlt év elején az Alkotmánybíróság "a titok- és adatvédelmi rendelkezések hiányára hivatkozva" megsemmisítette a vagyonőrökről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely felhatalmazza a biztonsági embereket a megbízójuk létesítményeinek területén tartózkodók, az oda belépők, illetve az onnan távozók csomagjainak és járműveinek átvizsgálására.
Az AB a csomagátvizsgálást önmagában nem tartotta alkotmánysértőnek. Az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette azonban, hogy a szabályozás túl tág teret ad a vagyonőröknek e jog gyakorlására, és nem ír elő adatkezelési, adat- és titokvédelmi szabályokat a számukra.
Miután a tervekkel ellentétben nem sikerült december 31-ig módosítani a vagyonőrökről szóló törvényt, több vagyonvédelmi vállalkozás vezetője is úgy véli: munkatársai ezentúl rendőri segítség nélkül nem végezhetnek csomagellenőrzést.
A BM és a vagyonvédelmi kamara szerint túlzás azonban az Alkotmánybíróság döntéséből azt a következtetést levonni, hogy ezentúl semmiféle csomagellenőrzést nem végezhetnek a vagyonőrök.
Az AB megsemmisítette ugyan a kérdéses rendelkezést, de ez a döntés nem érinti a tulajdonosnak azt a jogát, hogy megvédje a tulajdonát, sem pedig azt, hogy a védelemmel mást bízzon meg. Bűncselekmény, például lopás gyanúja esetén pedig eddig is rendőrt kellett hívnia a vagyonőrnek, ami eztán sem lesz másként.
A kamara december elején állásfoglalást tett közzé, amelyben az áll: addig is, amíg a parlament nem módosítja az AB döntésének megfelelően a hatályos törvényt, a személy- és vagyonőrök a magánnyomozókra vonatkozó adatvédelmi és titoktartási szabályokat tekintsék magukra nézve kötelezőnek. A törvény ugyanis a magánnyomozók számára titoktartási kötelezettséget írt elő azokra a személyes adatokra, magántitkokra és más információkra nézve, amelyeket megbízatásuk teljesítése közben ismertek meg. Ezt, vagy az ehhez hasonló szabályozást hiányolta az AB a vagyonőrök tevékenységével összefüggésben.