"Magyarország nyitott ország, nemcsak jogszabályi, de emberi, humanitárius kötelezettségeit is teljesíti a menekültekkel szemben" – mondta a belügyminiszter a a jövő évtől Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia menekültügyi központjaként működő intézmény megnyitóján. "Biztonságos, de befogadó legyen Európa" - fogalmazott, utalva arra, hogy az eddig rendezetlen adatszolgáltatási kérdés megítéléséhez egyszerre kell tekintettel lenni az emberi jogokra és a terrorizmus veszélye miatt az Európai Unió biztonságára.



Ruud Lubbers, a nemzetközi szervezet főbiztosa arról beszélt, reméli, hogy Európa országai között nem alakul ki verseny abban, ki tud szigorúbb lenni a menekültekkel. Szólt arról is: bízik abban, hogy mihamarabb sikerül megoldást találni a vajdasági magyarok gondjaira.



Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának új, II. kerületi, Felvinci utcai ingatlanba költözését az indokolta, hogy a budapesti főbiztosság 2005. január 1-jével regionális feladatokat is ellát majd. A helyszínen kiosztott tájékoztató anyag szerint eddig 345 millió forintot fordított a BM a villaépület felújítására. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselete Kelet-Közép-Európában elsőként, 1989-ben nyílt meg Budapesten.



Magyarországon 1998-ban a menedékkérők száma 7.118 volt, 1999-ben 11.499, 2000-ben 7.801, 2001-ben 9.554, 2002-ben 6.412 és 2003-ban 2.400-ra csökkent. A Magyarországon menedéket kérők többsége Európán kívüli országokból származik. Míg 2000 és 2002 között a többség afgán és iraki volt, addig 2003-ban és 2004-ben Grúziából és Vietnamból érkeztek a legtöbben. A menedékkérők összetételére jellemző, hogy többségük egyedülálló, felnőtt férfi. Túlnyomó többségük illegálisan, papírok nélkül lépi át a határt. A menekültügyi főbiztosság a világ 115 országában több mint hatezer fős segítő személyzettel tevékenykedik, és mintegy 17 millió menekültnek nyújt támogatást.



(MTI)