1999-ben, egy neonácik által a becsület napjának nevezett rendezvénysorozat keretében egy koncerten három szkinhed zenekar zsidóellenes és fajgyűlölő dalokat énekelt. A magyarországi zsidóságra utalva azt énekelték például: "Szemét dögök, országunkon élősködő rohadék zsivány horda! Megkapta részét amire vágyott, kezében tartja Magyarországot! Ők azok, akiknek mindent szabad, küzdj ellenük, védd meg magad!" E zenekarok némely tagjai most, november 25-én, közösség elleni izgatás vádjával álltak a bíróság előtt. Védőjük, Grespik László, a tárgyalás elején így szólt: "Kénytelen vagyok védői tisztemből megkérdezni a bírónőt: zsidó vallású-e, zsidó származású-e, illetve a bírósággal kapcsolata olyan-e, amely az ügy elfogulatlan elbírálását lehetővé teszi.?"

Grespik kérdése azonnal nagy botrányt kavart. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos kijelentette, a szkinhedzenészek ügyvédjének részéről törvénysértő volt a kérdés puszta felvetése is, mivel az különleges adatokra, a bíró vallási, illetve etnikai hovatartozására vonatkozott. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint Grespik kérdése nem volt jogszerűtlen, de etikátlan volt, alkamasint a magyar ügyvédi kamara etikai kódexe szerint is az. Bánáti János, a budapesti ügyvédi kamara elnöke azt tartotta fontosnak hangsúlyozni: mindenképpen alkotmánysértő lenne egy bírót a származása miatt kizárni egy ügy tárgyalásából.

Jogszerű vagy jogszerűtlen? Nagyjából e kérdést csócsálja a sajtó közvetlenül az új Grespik-ügy (az új bíróság-ügy) kipattanása után. Egyelőre legalábbis nemigen esik szó arról, hogy a szkinhedek ügyvédje, a MIÉP korábbi képviselőjelöltje tulajdonképpen mit is mondott (mert állított is, nemcsak kérdezett). Azt állította, védenceinek perében elfogult lenne a bíró, ha történetesen zsidó lenne. Hiszen a per tárgya közösség elleni uszítás, mégpedig konkrétan éppen a zsidók elleni uszítás. Szerencsére azonban - nyugodott bele a bírónő szerencsétlenül elsietett válaszába Grespik - a bíró nem zsidó, vagyis nem elfogult. Ezzel az ügyvéd voltaképpen azt állította, hogy az antiszemita uszítás a zsidók belügye (ahogyan, hasonló logikával, a gyilkosság az áldozat hozzátartozóinak családi ügye) volna. Mindezt egy olyan per védőjeként, amelyben a megvádolt dalszövegek tartalma erősen emlékeztet Hegedűs Lóránt református lelkész ama emlékezetes cikkében írtakra, amelynek korábban már elítélt szerzőjéről a táblabíróság, nem kis vihart kavarva, a közelmúltban jogerősen mondta ki: mégsem bűnös, írása nem meríti ki a közösség elleni izgatás kritériumait.

Kérdés, mit merít ki, ha röviddel ifj. Hegedűs Lóránt felmentését követően, az "El a kezekkel a független bíróságoktól!" Áder János-i jelszavának meghirdetése után antiszemita szkinhedek ügyvédje a független, személyén keresztül mégis a Magyar Köztársaságot képviselő bírótól egyszer csak azt kérdezi, zsidó-e? A nagy nyilvánosság előtt elkövetett zsidózás fogalmát mindenképpen.