A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén Réthelyi Miklós annak a reményének adott hangot, hogy létrejön "az egymást támogató hit- és tudásalapú társadalom", amelynek keretei között "felelősséget vállalunk önmagunkért (...) világunkért és az emberiség mind fenyegetettebb jövőjéért".

A volt miniszter arról is beszélt, hogy a hit és az értelem "kétszeresen gazdaggá teszi" a hívőt, s a kézzelfogható jelenségek világában az értelem segítségével már a Földön teljes életet élhet. Sokan a hitet a gyengeség jelének tekintik, mert "ma ésszel szinte megmagyarázható, megérthető", pedig "a tudomány a vallás nélkül sánta, a vallás a tudomány nélkül vak" - fogalmazott.

Idézve II. János Pál pápa egyik enciklikáját, hangsúlyozta: a megismerés lehet ész- vagy hitalapú, ez a kettő pedig megbonthatatlan egységet alkot, ami szükséges ahhoz, hogy az ember megismerhesse a világot.

Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke köszöntőjében kiemelte: a keresztények reménysége az örök élet, amit "az evangélium egyértelműen hirdet", és "boldog az a társadalom, amely az örök élet távlatából tudja szemlélni és értékelni a földi életet".

Mint mondta, a szeretet és a hit reménysége hiszi: a "felpörgött világban" is lehetséges, hogy az ember ne csak a saját érdekei mentén tájékozódjék, hanem őszinte tisztelettel és szeretettel forduljon embertársai felé. "Ez a szeretet a legfontosabb elérendő cél, amelyre reménységünk kötelez bennünket", az egyház küldetése pedig, hogy ezt a reménységet hirdesse Magyarországon is - fogalmazott.

A rendezvényen részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői, képviselői. A reformáció hónapja október, amelynek utolsó napján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció megindítója 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tételeivel a búcsúcédula-árusítások körüli visszaélések ellen is tiltakozott, kétségbe vonva a pápa jogát a bűnök megbocsátására.

X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja.

Magyarországon 1939-ben rendezett első alkalommal protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak. Az ökumenikus tanács a korábbi években meghirdetett országos protestáns napok kiterjesztéseként hirdette meg a reformáció hónapját.

A MEÖT 1943-ban alakult, tagegyházai között található a magyarországi református, evangélikus, baptista, metodista, anglikán és pünkösdi egyház, valamint öt ortodox egyházi szervezet. A tanács munkájában számos egyház, egyházi szervezet megfigyelő státussal vesz részt, köztük a katolikus és az unitárius egyház.