A három napos, ma záruló komferencián persze téma volt a világlapokon első oldalra került magyar környezetvédelmi katasztrófa. Mike Childs, a a Föld Barátai  angliai igazgatója keményen bírálta a vállalkozói érdekcsoportokat, amelyek állandó tiltakozásukkal akadályozzák a klímavédelmi törvények jóváhagyását. Emiatt Európa-szerte újra és újra bekövetkeznek hasonló tragédiák.

David Heller, a szervezet európai klímaigazgatója kifogásolta, hogy sem az EU, sem az ENSZ nem vállal felelősséget a klímavédelmi kérdések megoldásában.  Az EU-nak 2020-ig 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatást, amire a tagállamok a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet és a Föld Barátai nemrég elkészült közös tanulmánya szerint különösebb erőfeszítések nélkül képesek lennének. 

A magyar kampányt irányító MTVSZ elnöke, Farkas István csalódásának adott hangot, hogy a Bajnai kormány nem volt hajlandó komolyan foglalkozni a még januárban kezdeményezett törvénytervezettel, amelyet 524 civil szervezet támogatott. Ahogy a másik 17 ország civil szervezetei saját hazájukban, úgy a magyar környezetvédők itt is azt szeretnék elérni, hogy törvényben írják elő: évről-évre csökkenteni kell a fosszilis energia (kőolaj, földgáz, szén) felhasználását. Az országgyűlés februárban mégsem fogadta el, a civilek szerint komoly vállalkozói érdekek sérültek volna. Az Egyesült Királyságban már 2008 végén megszületett a jogszabály.

Az MTVSZ reméli, jövőre végre elfogadásra kerülhet a törvény. Szlovénia egy lépéssel mögöttünk jár, hiszen még nem került parlament elé a tervezet – fogalmazott az ottani kampány szervezője. Azonban könnyen lehet, hogy a helyzet év végére megváltozik, hiszen ott a koalíciós szerződésbe belefoglalta az új kormány a klímatörvény célkitűzését, így a jogszabály év végi elfogadásában reménykednek. 

A magyar klímatörvény tervezetével együtt kidolgozták egy új, az energia hatékonyág javítását kamatmentes hitelekkel segítő alap működési mechanizmusát is. Az alap az elképzelések szerint kis- és közepes vállalkozások, közintézmények és magánszemélyek előtt egyaránt nyitva áll majd.  Az állam 7-10 éves távlatban évente 7-10 milliárd forinttal járulna hozzá az alapakadálytalan működéséhez. Létrejönne a kedvezményes, 13 éves futamidejű hitelek elbírálását és folyósítását.  Mindez nemcsak környezetvédelmi szempontok miatt lenne nagyjelentőségű, hanem gazdaságélénkítő hatása miatt is.

„Számításaink szerint évi 300-400 milliárd forintnyi beruházást indukálna ez a rendszer az első néhány évben, azt követően pedig még többet” – hangsúlyozta .az MTVSZ elnöke. „Aki energiafelhasználást csökkentő beruházást akar végrehajtani, akár kezdőtőke nélkül is pályázhatna, Ezzel a rendszerrel lehetőség nyílna akár  10-15 év alatt megtérülő projektek megvalósítására is, hiszen nem képződne kamat a kölcsönön" - tette hozzá.  

Az alapot kombinálnák energiafelhasználási kvóták bevezetésével. Ez a szisztéma már működik a világban, de most hazai körülmények között ls létrejönne a szabad kvóták adásvétele. A kvótával lehetne kereskedni, vagyis a takarékosabbak eladók, a pazarlóak vevők (befizetők) lennének – fogalmazott Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója.

R.SZ.