Kormány Kovács István 2013. április. 15. 19:15

Daher Pierre-től féltik kórházukat a barcikai betegek

Négy osztály szűnt meg az elmúlt nyolc hónapban a kazincbarcikai kórházban, melynek irányítását szeptemberben vette át az edelényi egészségügyi intézmény vezetője, fideszes országgyűlési képviselő, Daher Pierre. Úgy tűnik, az osztályok átszervezésével évtizedes politikai vita végére kerülhet pont, amit viszont a helyiek és a kórházvédők sérelmeznek. Hétfőn ülősztrájkot szerveztek a kórház leépítése ellen.

Mintegy húsz helybeli gyűlt össze hétfőn délelőtt a kazincbarcikai kórház első emeletén, ahol az igazgatói és a gazdasági irodák is találhatók. Az ülősztrájkot szervező „Együtt a kórházunkért” nevű Facebook-csoport tagjai a városi országgyűlési képviselőnek szerették volna átadni a petíciót, ám Demeter Zoltánnak éppen parlamenti napja volt. Megbízta viszont a városi Fidesz-szervezet elnökét az átvétellel.

Negrutz Ágoston önkormányzati képviselő 11 óra körül érkezett a helyszínre, és ekkor jelent meg a kórház gazdasági igazgatónője is, aki szeptemberben kinevezett igazgató, Daher Pierre üzenetét hozta: az épületben egyetlen televízió sem forgathat az eseményről. (Daher párhuzamosan vezeti Edelény, illetve Izsófalva kórházát is, mellette a térség egyik kormánypárti parlamenti képviselője.)

Utazó gépek?

A tüntetők szerint a kazincbarcikai kórház az elmúlt években zajló átszervezés egyik áldozata. A leépítés az utóbbi hónapokban felgyorsult – a tüntetők szerint különösen azóta, hogy Daher az igazgató –, megszűnt a fekvő gyermekosztály, a krónikus belgyógyászat, valamint a szemészeti és sebészeti osztály.

Kórház a kórházak szélén
Kovács István

Az öt évvel ezelőtt befejeződött teljes rekonstrukció négymilliárd forintba került, korszerű gépekkel és orvosi műszerekkel szerelték fel a kórházat, amelyek egy részét már áttelepítették Edelénybe. A tüntetés szervezői úgy tudják, a közeljövőben szűkíteni fogják a nőgyógyászatot, a szülészet Miskolcra kerül, de orvoshiány miatt veszélybe került a belgyógyászati részleg is. Utóbbit 70 aktív ágyról 40 ágyasra karcsúsították, ám a folyamatos bizonytalanság miatt mindössze két szakorvos maradt az osztályon.

A tüntetés szervezője a hvg.hu-nak azt mondta, hiába kérnek hónapok óta információkat a kórház átalakításáról, sem a kórházigazgató, sem az illetékes minisztérium nem állt velük szóba. Az elmúlt évben kétszer demonstráltak, 2012. november 19-én pedig egy újabb petíciót akartak átadni Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak, de nem fogadta a kazincbarcikai delegációt. A kórházvédők a gyermekellátás visszaállítását, az intenzív osztály újbóli beindítását, a II. szintű sebészeti ellátás biztosítását, összességében pedig a területi ellátási kötelezettség helyreállítását követelik.

Czipfelné három héttel ezelőtt egyébként már összeütközésbe került egyszer Daher Pierrel, akiről azt állította, a karjánál fogva rángatta és ki akarta dobni az épületből. Ezzel szemben Daher a hvg.hu-nak akkor azt mondta: több évtizede orvos, de még soha nem bántott senkit sem, a hölgyet pedig sokan jól ismerik a kórházban, mert többször jelentette már fel őket, volt, hogy az ÁNTSZ-nél is panaszkodott a kórházi étel miatt. (A kórház átszervezése korábban érdekes koalíciók születéséhez vezetett. Mielőtt távozott volna a pártjából, a Jobbik korábbi borsodi elnöke Szegedi Csanád is tüntetni készült a kórház védelmében, de a Munkáspárt helyi politikusai is többször mozdultak meg kórházvédőként.)

A betegek nem akarnak Miskolcra menni

Ha megszűnik a szülészet is, ő a kórházajtóban fogja világra hozni születendő gyermekét, mert nem hajlandó más város kórházába befeküdni – mondta Mátyásné Babácsi Andrea, aki 19 hetes állapotos a hatodik gyermekével. Azt mondta, nem érti, miért kell most Miskolcra vagy Ózdra utazni probléma esetén. Vannak tapasztalatai a miskolci megyei kórházról, ahonnan rendszeresen étkezési időben utazott haza lezuhanyozni, mert „olyanok voltak a higiéniai körülmények”.  A probléma azért állhatott elő, mert a kialakult bizonytalan helyzetben elmentek a gyermekorvosok, ezért megszűnt a sürgősségi gyermekellátás is.

A kihívott mentők Miskolcra vagy Ózdra szállítják a beteget, de a munkaügyi központ kirendeltségéről is Ózdra irányítják az alkalmassági vizsgálatra a tanfolyamra jelentkezőket – panaszkodott a kórház másik páciense, Vámosné Hegedűs Edina. Egy 63 éves asszony azt mondta, hárman élnek 60 ezer forintból és nem futja nekik arra, hogy az autóbuszra 1200-1500 forintot költsenek, ha más városban jutnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz.

A működtető a felelős?

A sebészeti szakrendelőkben mindössze három nyugdíjas orvos dolgozik, a 40 ágyasra zsugorodott belgyógyászati osztályon két orvos látja el a feladatokat, a szülészeten hat orvosból kettő nyugdíjas, vagyis szüksége lenne szakemberekre – állította Daher Pierre, amikor korábban a hvg.hu a kórház helyzetéről érdeklődött. Az igazgató szerint az a probléma, hogy nehéz szakorvosokat találni, és a feladott álláshirdetések nem hoztak eredményt.

Tüntettek a barcikai kórház mellett
Kovács István

Tavaly nyáron jelentős vitát kavart, hogy Daher elődje, Héjja Mária az első osztálybezárások idején számon kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumán (Emmi) korábbi ígéretüket, mely szerint „nem fog semmi sem változni”. Héjja nyilatkozatát az Emmi közleményben utasította vissza azzal, hogy ilyen ígéretet a tárca nem tett, és az átszervezés lényege, hogy inkább az egynapos műtéti beavatkozásra koncentrálnak. Nem sokkal később – az előző kormányzati ciklusban még az Egészségügyi Minisztériumban dolgozó – Héjja távozott, a kórházat üzemeltető Debreceni Egyetem Kft. pedig Dahert bízta meg az intézmény vezetésével. Az igazgató az edelényi intézménytől 800 ezres, a kazincbarcikai kórháztól 700 ezres, a Debreceni Klinikától pedig szintén 700 ezres fizetést kap. (A barcikai kórházak államosításáról is szóló tavalyi törvény szerint a kazincbarcikai kórház épületei az önkormányzattól az államhoz kerültek, de továbbra is a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségügyi Centrumának oktatókórháza maradt.)

A petíciót végül hétfőn átvevő Negrutz a Debreceni Egyetem Kft.-re hárította a felelősséget, mondván: „ők üzemeltetik a kórházat és nekik lenne kötelességük a megfelelő orvosi létszám biztosítása”. Kijelentette, júliusban nyolc orvos érkezik a kazincbarcikai kórházba Debrecenből, ami jelentős javulást jelent a létszámban. Visszautasította azt a feltételezést, miszerint a leépítések a kórház bezárását jelentenék.

A kórházat működtető kft. ügyvezetője, Buszlai Krisztián viszont azt közölte, hogy nem kapott felhatalmazást a tulajdonosoktól nyilatkozattételre. A társaság egyébként 20 évre kötött szerződést az önkormányzattal üzemeltetésre, és vállalt 3,2 milliárd forint értékű fejlesztést az öt éve teljes felújításon átesett intézményben.

A kazincbarcikai kórház sorsáról hosszú évek óta vita folyik: már ez előző ciklusokban is politikai csörtékhez vezetett az a felvetés, hogy érdemes-e pénzt fordítani az intézmény felújítására, ha 15-30 kilométeres körzetben (Miskolcon, Edelényben, Ózdon) több kórház is van, melyeknek eleve nagyobb a vonzáskörzete. A szocialista irányítás alatt álló városvezetés a korábbi ciklusokban viszonylag jó pozíciót tudott kialkudni a kórháznak.

Hirdetés