Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető társait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.

A Veszprém Megyei Bíróság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki az elsőrendű és a másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győzőre, a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván húsz év fegyházbüntetést kapott. A vádlottakat társtettesként, több emberen elkövetett emberölés kísérletében, valamint bűnsegédként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletében mondták ki bűnösnek.

A fellebbezések miatt a Győri Ítélőtáblára kerülő ügyben 2012. április 27-én kihirdetett jogerős ítéletében jelentősen enyhítette a három fővádlott büntetését a másodfokú tanács: Raffael Sándort és Németh Győzőt tizennyolc-tizennyolc év, Sztojka Ivánt pedig nyolc év börtönre ítélte.

Az enyhítéshez egyebek mellett az vezetett, hogy a másodfokú bíróság a történteket az elsőfokú bíróságtól eltérően minősítette. Nem látott okot az életfogytiglani szabadságvesztéssel büntethető, több emberen elkövetett emberölés kísérletének megállapítására, ehelyett Raffael Sándort egyrendbeli emberölésben, egyrendbeli, társtettesként és egyrendbeli, bűnsegédként elkövetett testi sértésben mondta ki bűnösnek, Németh Győzőt pedig egyrendbeli emberölés kísérletében és kétrendbeli testi sértésben marasztalta el. Ezek a minősítések ebben az ügyben legfeljebb 20 éves szabadságvesztés kiszabását teszik lehetővé. Sztojka Ivánt háromrendbeli testi sértést miatt marasztalta el a tábla.

Nagy Zoltán, az eljáró tanács elnöke szóbeli indokolásában kifejtette, hogy nem lehet a vádlottak akarategységére következtetni. Raffael Sándor indulatos állapotában rögtön megvalósította szúrási szándékát, Németh Győző azonban nem vett részt a Marian Cozma elleni támadásban, arra pedig nem mutatnak konkrétumok, hogy Sztojka Iván a halálos szúráskor támadta volna a kézilabdázót, tevékenysége "legfeljebb fenyegető jelenlétként értékelhető".

Büntetőjogászok szerint, mivel a másodfokú bíróság által az élet elleni cselekménynél megállapított minősítés esetén kiszabható büntetés felső határa húsz év, ehhez képest a jogerős ítéletben szereplő tizennyolc-tizennyolc év nem tekinthető enyhének.

Május 7-én Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlésben azt mondta: az emberi élet a jelenleginél sokkal nagyobb védelmet érdemel. Egy - a másodfokú ítéletet bíráló - kérdésre pedig azt válaszolta, hogy négyszemközt egyetértene ugyan a véleménnyel, de ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kormány.

Néhány nappal később Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyilatkozataiban és a Kúria elnökének írt levelében is foglalkozott az üggyel. Kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől, a "nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondásos ítéletek - köztük a Cozma-ügy - miatti" társadalmi felháborodásra hivatkozva pedig felvetette, hogy megfelelő-e a bírósági ítéletek szigora és következetessége.

Darák Péter, a Kúria elnöke akkor válaszában jelezte, hogy nem lát lehetőséget az igazságügy-miniszteri kérés teljesítésére, ugyanis az igazságszolgáltatás egyik legalapvetőbb értéke, a pártatlanság szempontjából kulcsfontosságú, hogy döntéseit sem a közhangulat, sem más, az eljárás keretein kívüli körülmény ne befolyásolhassa. A Kúriának az ítélkezési gyakorlat vizsgálatára és orientálására vonatkozó feladat- és hatáskörei nem jelentik azt, hogy konkrét ügyekben az alsóbb fokú ítélkezést befolyásolhatná. Ha egy alsóbb fokú ítélet mégis hibás lenne, annak orvoslására kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott módon, perorvoslatok - például felülvizsgálati kérelem - keretében lehetséges.

A Legfőbb Ügyészség július elején indokolási kötelezettség elmulasztása és a tényállás ellentmondásai miatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Kúriához a Cozma-gyilkosság ügyében, kérve a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését.

A legfelsőbb bírói fórum Cozma-ügyben eljáró tanácsának elnöke Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és büntetőkollégiumának vezetője.

A Cozma-ügyben garázdaság miatt is eljárás indult kéttucatnyi vádlott - köztük a gyilkossági ügy fővádlottjai - ellen. Ebben a perben első fokon többéves szabadságvesztéseket szabott ki május 25-én a Veszprémi Városi Bíróság, de a fellebbezések miatt másodfokon folytatódik ez az ügy.  

Nyáron elkezdődött a Fővárosi Törvényszéken a kártérítési per is, amelyben a meggyilkolt sportoló hozzátartozói körülbelül negyedmilliárd forintot követelnek az elkövetőktől.