Az ügyészség személyes adattal való visszaéléssel vádolja Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány egykori titokminiszterét és Tóth Károlyt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korábbi szocialista alelnökét, valamint Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét és párttársát Herényi Károlyt, mert a vádhatóság szerint lehallgatott telefonbeszélgetéseket hoztak nyilvánosságra 2008 szeptemberében.

A vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly oly módon követte el a személyes adattal visszaélést, hogy a bizottság tagjainak kiosztották a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek és az UD Zrt. egyik akkori vezetője, Horváth József közötti lehallgatott telefonbeszélgetés anyagát. (Horváth József magas beosztású titkosszolgálat tiszt volt a vádbeli eseményeket megelőzően, és jelenleg ismét az.)

Az ügyészség azt rója Dávid Ibolya és Herényi Károly terhére, hogy ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítette az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként indulni kívánó Almássy Kornélt. A négy politikus ellen személyes adattal  visszaélés miatt emelt vádat Dávid Ibolya esetében a kényszerítés bűncselekménye egészíti ki. Az eljárás során valamennyi vádlott következetesen tagadta bűnösségét.

Perbeszédében az előző, keddi tárgyaláson az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Szilvásynak és Tóthnak, pénzbüntetést Dávidnak és Herényinek, ugyanakkor a védők a keddi és a szerdai tárgyaláson bűncselekmény hiányában felmentést kértek.

A védelem jobbára azzal érvelt, hogy ebben az ügyben a valódi sértettek a vádlottak padjára kerültek, az állítólagos sértetteknek, feljelentőknek pedig azóta is jól megy. Az MDF-fel kapcsolatos vádbeli cselekmények éppen azt jelzik, hogy egyesek durván be kívántak avatkozni a párt életébe és át kívánták venni a hatalmat. A konkrét vádat illetően többen is felhívták a figyelmet arra, hogy a telefonlehallgatások eredményeként a vádlottak birtokába került személyes adatokat sem ők hozták nyilvánosságra először, hanem más politikai oldalhoz tartozók.

Dávid Ibolya védője, Zamecsnik Péter ügyvéd a szerdai tárgyaláson kiemelte, hogy az eljárás adatai az MDF életébe való beavatkozásról tanúskodnak. Felidézte, hogy a vádbeli lehallgatott telefonbeszélgetéseken az UD Zrt. két vezetője beszélt Csányi Sándorral, az OTP vezetőjével, illetve Tombor Andrással, Almássy ismerősével az MDF-ről, illetve Almássy és Dávid Ibolya jövőjéről.

Ha pedig egy párt vezetője ezt észleli, vajon mit kell tennie? - tette fel a kérdést a védő, aki szerint az egyik lehetőség az, hogy belenyugszik a pártja elleni konspirációba, ami így akár eredményre is vezethet. Ám, a másik lehetőséget sem lehet egy jogállamban elvitatni az érintettektől, azt hogy a hatóságokhoz fordulnak. Ezt tette Dávid Ibolya is, amikor a legfőbb ügyésznél tett bejelentést a tudomására jutott események miatt.

Az ügyvéd szóvá tette, hogy a vádirat tényállása hiányos, kimaradt például a vádbeli időszakban Almássy Kornélhoz köthetően felmerült kétmilliárdos párttámogatás, amellyel kapcsolatban Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-politikus korábban tanúként elmondta: mikor e miatt kérdőre vonta Almássyt, ő nem felelt az összeggel kapcsolatban felmerülő kézenfekvő kérdésekre. Ezután a veterán MDF-es politikus ifjú párttársa kizárását javasolta.

Dávid Ibolya védője szerint Almássy korántsem azért mondott le elnökjelölti ambícióiról, mert a pártelnök kilátásba helyezte a lehallgatott telefonbeszélgetések nyilvánosságra hozását, Almássy visszavonulásáról sokkal inkább azok dönthettek, akik őt marionettfiguraként mozgatták. Azt egyébként sem lehet fenyegetésnek, kényszerítésnek tekinteni, ha valakinek felróják tetteit, jelen ügyben egy párt életébe való beavatkozási kísérlet tényeit, ahogy ez Almássyval megtörtént.

A volt MDF-elnök jogi képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a számos polgári perből, amelyet az állítólagos sértettek indítottak ügyfele ellen, volt olyan, ahol nemrégiben a Kúria felülvizsgálati döntésében megsemmisítette azt a jogerős ítéletet, amely szerint Dávid Ibolya személyiségi jogi jogsértést követett volna el, és indoklásában a felperesek erkölcsileg súlyosan elítélhető magatartásával foglalkozott. 

Zamecsnik Péter a vádbeli események kapcsán több strasbourgi döntésre is hivatkozott, melyek szerinte a jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyekben egyes dokumentumok nyilvánosságra hozatalát elfogadhatónak tartják. A védő megjegyezte: az ügyész keddi vádbeszédében feltűnően sokszor emlegette, hogy mindenféle politikai befolyástól mentesen jártak el, holott e kérdés eldöntésében igazából a tettek számítanak és nem a szavak.

A rendszerváltó MDF húsz év után, 2010-ben esett ki a parlamentből, Dávid Ibolya ebből a két évtizedből tizenegy éven át vezette a pártot, az első Orbán-kormányban a koalíció igazságügy-minisztere volt.

A szerdai tárgyaláson az ügyvéd nélkül, a saját védelmében eljáró Tóth Károly azt emelte ki, hogy nem követett el bűncselekményt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnökeként mindig a korábbi gyakorlatnak megfelelően járt el, azt pedig rendkívül veszélyes precedensnek ítéli, ha az ügyészség parlamenti tisztségviselők tevékenységének megítélésében, a házszabályszerűség kérdésében is illetékesnek tartaná magát.

A PKKB várhatóan áprilisban, a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően hirdeti ki elsőfokú ítéletét az UD Zrt.-ügyben megvádolt egykori kormányoldali, illetve MDF-es politikusok ügyében.