Instant tudomány MTI 2016. november. 30. 17:31

113, 115, 117, 118: itt a periódusos rendszer négy új eleme, és van már szebb nevük is

A kémikusok nemzetközi szervezete jóváhagyta a periódusos rendszer négy új elemének a nevét: három elem földrajzi nevet kapott Moszkva, Japán és az amerikai Tennessee állam után, a negyediket az orosz fizikus, Jurij Oganesszján tiszteletére nevezték el.

A kémikusok nemzetközi szervezete (IUPAC) szerdán közölte a hírt, hogy elfogadták a 113-as, a 115-ös, a 117-és és a 118-as elemre vonatkozó névjavaslatokat. A periódusos rendszer hetedik sorát záró elemek nyáron elfogadott ideiglenes neveihez november 8-ig, a hivatalos eljárás megkezdéséig lehetett nyilvánosan megjegyzéseket fűzni.

A 115. elem, moscovium (Mc) az orosz fővárosról, a 117. elem, tennessine (TS) – Tennessee amerikai szövetségi államról kapta nevét. Az elemeket a dubnai nukleáris kutatóintézet, a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium, a Tennessee-i Vanderbilt Egyetem és az Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium tudósai fedezték fel. Tennessee már a második amerikai állam, amelyről elemet neveztek el, Kalifornia volt az első.

A 113. elemet nihoniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van. A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani. A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd.

A 118. elemnek szintén a dubnai intézet és a Livermore laboratórium tudósai adhattak nevet, az oganessont (Og) az orosz fizikus, Jurij Oganesszján tiszteletére nevezték el. Az orosz fizikus vezeti a dubnai Flerov laboratóriumot, amely az 1990-es évek végén felfedezte a periódusos rendszer flerovium nevű elemét. Oganesszján a második élő tudós Glenn Seaborg után, akiről elemet neveztek el.

Az elemek általában jellemzőiknek, földrajzi helyeknek, mitológia alakoknak, tudósoknak a nevét kaphatják meg. Hagyományosan a felfedezők kapják meg a jogot a végleges elnevezésre. A 110-es rendszámú elemet például a darmstadti Nehézionkutató Intézet kutatói városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték. A 112-es elem pedig Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a copernicium (Cn) elnevezést kapta 2010-ben a német, finn, orosz és szlovák kutatóktól, akik létrehozták.

hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?