Elmagyarázzuk, hogy mire jutott egy boldogságkutatás, amely puszta matematikával akarja bemutatni az élet élvezetének titkát.
Legutóbb egy éveken át tartó kutatás számolt be a boldogság 33 titkáról, vagyis azokról a tevékenységekről, amelyek boldoggá tesznek mindenkit. A cikk népszerűsége és a tevékenységek jellege miatt ez olyan kutatásnak tűnt, amelynél – gondoltuk – nem is lesz érdekesebb. Aztán most pár londoni kutató úgy gondolta, mértani pontossággal írja le a boldogásg titkát. Ez lett belőle.
Ugye ön sem érti? Szerencsére a kutatók nem merültek el a jelzések részleteiben, röviden összegezték is az eredményt. A fenti ábra magyarra fordítva az "aktuális egyenlőtlenség" egyenleteként írható le. Vizsgálataik során több élethelyzetet vettek górcső alá, például olyat is, amikor egymást nem ismerő emberek kockára tették a pénzük egy részét. Ilyenkor volt a leglátványosabb, hogy mindenki akkor érezte magát igazán jól a bőrében, amikor nagyjából ugyanannyit vesztett vagy nyert, mint a többiek.
Vagyis a matematikai példa azt írja le, hogy mennyivel kell romlania vagy javulnia a velünk élők körülményeinek, hogy mi rosszul kezdjük érezni magunkat. A tudósok szerint ezért lehetséges, hogy nem a jólét számít a nemzetközi boldogságkutatások eredményeiben. Sokkal inkább azok az emberek az igazán boldogok, akik anyagilag nagyrészt egyenlő társadalmakban élnek – függetlenül attól, hogy ez jólétet vagy nehéz körülményeket jelent.
Újra bebizonyosodott tehát: a pénz önmagában nem boldogít.
