Instant tudomány MTI 2015. szeptember. 09. 14:23

GPS-jeladót szereltek Jenőre és Beára

GPS-jeladó segítségével követnek két gemenci fekete gólyát madártani szakemberek, a műholdas nyomkövetőről érkező adatok az eddigieknél pontosabb információkat nyújtanak majd a gólyák vándorlási útvonaláról és a rájuk leselkedő veszélyekről.

A programot kezdeményező és finanszírozó Gemenc Zrt. a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, illetve a Bajai Ifjúsági Természetvédelmi Egyesülettel közösen végzi a megfigyelést. Az adatokat Kalocsa Béla, a madártani egyesület feketególya-védelmi programkoordinátorának vezetésével dolgozzák fel.

A szakemberek egy Jenőnek elnevezett hímre és egy Beának hívott tojóra szereltek GPS-jeladót; a Vén-Duna partján fészkelt Jenő néhány napja indult útnak, Bea már augusztus közepén elhagyta a pörbölyi erdőben lévő fészkét.

A nyomkövetőnek köszönhetően már lehet tudni, hogy Jenő a horvátországi Kopácsi-réten tartózkodik. A tojó útjának első napján 272 kilométert tett meg, az éjszakát Szerbiában, Bozevac mellett töltötte, majd másnap hajnalban tovább repült kelet felé, a 70 kilométerre fekvő Crnajka közelébe. Innen augusztus 23-án indult tovább. Augusztus 24-én a szerb–román–bolgár határtól indulva 264 kilométert tett meg a bulgáriai Pistigovóig, 25-én Plovdiv mellett éjszakázott, és azóta is a környékbeli rizsföldeken vadászva készül az út folytatására.

Gemencz rt. / Kalocsa Béla

A nemzetközi gyakorlatot követve a felnőtt madarakat a fészkükön hálóval fogták be akkor, amikor a tollazatukat váltó fiókáknak élelmet vittek. A körülbelül 20 grammos jeladót úgy rögzítették a gólyák hátára, hogy az a mozgásukban ne korlátozza őket. A jeladó a GPS-helymeghatározó által megadott földrajzi koordinátákat SMS-üzenetben küldi el a magyar kutatóknak; az adatok bármikor letölthetőek, és a madarak által megtett út térképen is megjeleníthető.

A nyomkövető rendszer egy GSM-modulnak köszönhetően SMS-üzenetekkel is képes kommunikálni, így a szakembereknek lehetőségük van alapvető beállításokat, például az adatküldés gyakoriságát megváltoztatni. Ha a GSM-jel gyenge, a rendszer tárolja az adatokat, és akkor küldi tovább, amikor a madár megfelelő lefedettségű területre ér.

A Gemenc Zrt. szerint a műholdas nyomkövetéssel az erdőgazdaság és a természetvédelmi szervezetek olyan helyeken is figyelemmel tudják kísérni a madarak útját, ahol terepen nem lehet őket megfigyelni. Az útvonal kirajzolódásával feltérképezhetők a vonulás során a gólyákra leselkedő veszélyek, és pontos információkat kaphatnak a kutatók arról is, hogy a gólyák nappal, vagy éjjel repülnek, mennyi időt töltenek mozgással, és mekkora utat tesznek meg naponta, megszakítják-e hosszabb-rövidebb időre útjukat, valamint arról, hogy hol telelnek.

Magyarországon mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük mintegy 40 pár a Gemencben. Az itteni populáció a világ legnagyobb sűrűségű feketególya-állománya. Az Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi munkájában jelentős gyakorlati segítséget nyújt majd a két fekete gólya GPS-es megfigyelése – írták.

A nyomkövető programot korábban a már megelőzte egy feketególya-pár megfigyelése, amit a gemenci erdő keselyűsi részén webkamerával végeztek; a fokozottan védett faj egyedeinek életét a nagyközönség a Gemenc Zrt. honlapján is figyelemmel követhette.

Címkék
hvg360 Lengyel Tibor 2025. április. 27. 09:31

Mikor lehet végre újra akasztani? – Nem Lázár János az egyetlen, aki szorgalmazná a halálbüntetés visszaállítását

Lázár János és a magyar társadalom fele-kétharmada régóta halálbüntetés-párti, de a miniszter újabban gyakran emlegeti ezt. Pedig most sincs realitása a halálbüntetés visszaállításának, ahogy 2002-ben sem volt, amikor Orbán Viktor vetette fel. Magyarországon utoljára 1988-ban akasztottak, de a világ sok országában most is népszerű a kivégzés, főleg Kínában és a Közel-Kelet országaiban.