A dinoszauruszok elpusztulása óta nem volt olyan időszak a Föld történetében, mint amit több mint két évszázada tapasztalhatunk: a természetestől drámaian eltérő ütemben nő a gerinces állatok kihalása.
A Science Advances szakoldalon megjelent, mexikói tudósok vezette kutatás eredményei szerint eljött az újabb tömeges kihalás kora. A Föld történetében ez a hatodik ilyen folyamat, az utolsó 65 millió éve zajlott le, amikor a dinoszauruszok is elpusztultak. Mire eljutottunk odáig, hogy a dínók királyának tökéletes mása is elkészülhet, el is jött az újabb ilyen időszak, amely már régóta tart: a 19. század második felétől drámai mértékben nőtt a gerinces fajok kihalási üteme.
Mára pontosan 114-szer gyorsabb lett ez az ütem, mint normál esetben. Az eddigi tudományos eredmények alapján a vizsgálat vezetői felálítottak a korábbi időszakra vonatkozó, természetes kihalási ütemet, ezt az ábrán szaggatott vonal jelzi: korábban 10 ezer emlősből 100 év alatt csak két fajta pusztult ki.
Az ütem növekedéséért emberi tevékenységek okozta károk okolhatók, mint például az erdőpusztítás vagy a globális felmelegedés. Pont ez a probléma, az emlősök, halak, madarak, hüllők és kétéltűek közül nagyon kevés hal ki természetes úton, ez pedig a biodiverzitást veszélyezteti, amelytől az eddig megszokott élelmiszerellátásunk és egyéb igényeink kielégítése is függ.
