Számos tényező, így a klímaváltozás és az élőhelyük felszámolása is veszélyezteti az ausztrál élővilágot – rohamos léptékben halnak ki az őshonos fajok az országban.
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Egy ausztrál természetvédemi terület vadkamerája rögzítette azt a felvételt, amelyen egy északi szőrös orrú vombat látható. A jelek szerint egy fiatal példányról van szó.
Két fókakolóniából származó nyolc nőstény hátára rögzítettek kamerát ausztrál tudósok, így csaknem 90 órás fim mutatja be az állatok életét.
Egy nemzetközi tudóscsoport szerint a Föld helyett a Holdon kellene tárolni az állatok és növények örökítőanyagát, mert ott kevésbé lenne kitéve az ember pusztító tevékenységének.
Az ázsiai tigrisek az elmúlt másfél évszázadban élőhelyük 93 százalékát elvesztették. Ez csak egy példa arra, milyen veszélynek van kitéve sok vadon élő faj. Bár tudósok megpróbálnak újabb élettereket találni számukra, ez azonban nemcsak drága, de szinte lehetetlen küldetés is. A NASA nagy teljesítményű műholdjai, amelyek képesek felmérni a növényzet állapotát, segíthetnek a biológusoknak.
Jelentősen romlott a vándorló életmódot folytató állatok helyzete a világban, ezeknek a fajoknak több mint ötödét ma már a kihalás fenyegeti az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység miatt – derül ki az ENSZ hétfőn közzétett jelentéséből.
A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, több mint 200 millió évvel ezelőtt következett be – állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.
Még ma is folyik a vita arról, hogy mi okozhatta nem csupán a mamutok, hanem úgy általában a nagytestű állatok (megafauna) populációjának jól ismert csökkenését. Sokan az éghajlat változásában találják meg a magyarázatot, dán kutatók azonban biztosak abban, megtalálták az igazi, másra utaló bizonyítékokat.
Olyan mértékben tűnik el a Földről a biológiai sokszínűség, amire a történelemben még nem volt példa. Ennek okozója egyértelműen az ember.
A maláriát terjesztő szúnyogfajok egyedszámát is szabályozzák például a szúnyoggal táplálkozó békafajok – ha ezek egyedszáma csökken, vagy kihalnak, akkor az az emberek szemszögéből is komoly veszélyeket hordozna magában.
A Föld ismert virágos növényeinek 45 százalékát kihalás fenyegetheti – figyelmeztettek a tudósok egy új, átfogó tanulmányban.