A Philae nevű leszálló egység hét hónapig tartó hibernálódás után a hét végén kelt életre és küldött jeleket a Rosettán keresztül a Földre. A Philae tízéves utazás után november 12-én landolt az üstökös egy árnyékban lévő felszínén, ahol rövid adatgyűjtés után napelemes tápegységei lemerültek.

Ahogy az üstökös egyre közelebb kerül a Naphoz, a tudósok azt remélik, hogy a Philae képes lesz elegendő energiát termelni ahhoz, hogy felújítsa tudományos kísérleteit.

Ehhez azonban az űrszondának közelebb kell kerülnie az üstközöshöz, mintegy 180 kilométerre kell megközelítenie azt és ott pályára állni a jelenlegi 220-240 kilométeres távolság helyett. Ez egy kockázatos lépés, mivel az üstökös augusztus 13-án kerül a legközelebb a Naphoz, és akkora portömeget lök ki, hogy megbéníthatja a Rosetta berendezéseit, amelyet pozícionálásához használ. 

"Az üstökös nagyon, nagyon aktív jelenleg, olyan mintha azt kellene elképzelniük, hogy gépkocsijukkal egy hatalmas hóviharon kell keresztülhaladniuk" - magyarázta szerdán Elsa Montagnon, az ESA Rosetta repülési igazgatóhelyettese a párizsi nemzetközi légi shown tartott sajtóértekezletén.

"Úgy gondoljuk, hogy biztonságos lesz a manőver, de ha azt látjuk, hogy az üstökös aktivitása még erősebb lesz, vissza kell vonnunk a Rosettát a közeléből" - tette hozzá. 

A szakemberek azt remélik, hogy a Philae által az üstökösön végzett fúrásokkal szerzett anyagminták feltárhatják a részleteit annak, hogyan keletkeztek a bolygók és esetleg maga az élet. Az üstököst alkotó kőzet és jég ősi szerves molekulákat őriz, olyan mintha egy időkapszula lenne. 

A terv megvalósítását egy kevésbé kockázatos művelettel kezdik, a műszereket arra használják, hogy "kiszagolja" az atmoszférát, mielőtt elkezdenék mozgatni a Philae-t, hogy anyagmintákat vegyen a következő hónapokban, semmint a következő hetekben - mondta Jean-Pierre Bibring, a Philae-kísérleteket vezető tudós.

Ha a leszálló egység novemberben a tudósok által kiválasztott helyen landolt volna, a Philea már nem dolgozhatna, mivel az őt körül vevő környezet túl forró lenne műszerei működéséhez - magyarázta Bibring.

Köszönhetően az árnyékos helynek, képesek vagyunk felébreszteni és egy hosszas kutatást kezdeni vele. Abban a helyzetben vagyunk, hogy nemcsak felébresztjük, de felújítjuk a tudományos kísérleteket olyan nagyságban, amely minden várakozásunkat meghaladja - tette hozzá.  

A Rosetta-misszió az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) legnagyobb projektje, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer keletkezésébe.