2015. május. 14. 19:38 MTI Utolsó frissítés: 2015. május. 14. 19:40 Instant tudomány

Nagy baj lehet a Balti-tengerrel az évszázad végére

Akár 80 centiméterrel is megemelkedhet a Balti-tenger vízszintje, hőmérséklete pedig 2-4 fokkal is nőhet az évszázad végére.

A németországi Geesthachtban lévő Helmholtz Intézet kutatásai szerint egyre melegebb lesz a Balti-tenger felső vízrétege a század végére, ezzel párhuzamosan a víz feletti levegő hőmérséklete is emelkedik, akár 8 fokkal. Új számítógépes szimulációk szerint a levegő télen 4-8, nyáron 1,5-4 fokkal is melegedhet.

A Balti-tengeri levegő 1871 óta melegszik jelentős mértékben.

Tizenkét ország 141 meteorológusa, hidrológusa, oceanográfusa és biológusa vett részt egy tanulmány elkészítésében, amely a klímaváltozás Balti-tengerre gyakorolt hatását becsülte fel. A munkát a potsdami Klímakutató Intézet koordinálta.

A kutatás szerint az enyhébb klíma miatt a Balti-tenger téli jégtakarója 2100-ra 50-80 százalékkal csökkenhet. Télen a csapadék növekedésére, nyáron - elsősorban Németországban és Lengyelországban - a csapadék csökkenésére kell számítani. A különböző modellek alapján mért értékek ingadozása miatt pontos előrejelzést nem tudnak mondani a szakértők, akik az évszázad végéig 30-80 centiméter közötti tengerszint-emelkedéssel számolnak.

A víz felmelegedésén kívül a sótartalom csökkenése is nagy hatással lehet a tenger állataira és növényeire. Ez a baktériumoktól kezdve a kereskedelemben fontos szerepet betöltő tőkehalakig az egész ökoszisztémát érinti.

Az nem jósolható meg egyértelműen, mennyire válik "édessé" a Balti-tenger vize. A klímakutatók arra számítanak, hogy egyes mélyebb medencékben kiterjedtebbé válnak az oxigénhiányos zónák is.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.